Pesti Srácok

Kövér László szerint nincs alkalmasabb jelölt az államfői posztra Novák Katalinnál

Kövér László szerint nincs alkalmasabb jelölt az államfői posztra Novák Katalinnál

Az Országgyűlés elnöke szerint itt és most nincs alkalmasabb jelölt Novák Katalinnál a köztársasági elnöki posztra. Kövér László az azuzlet.hu portálon szerdán megjelent interjúban úgy fogalmazott: önmagában is megtisztelő volt számára, hogy voltak olyanok, akik erre a pozícióra alkalmasnak tartották.

– fogalmazott az Országgyűlés elnöke, megjegyezve: itt és most Novák Katalinnál alkalmasabb jelöltet nem tud mondani. Kövér László szerint Novák Katalin "három gyermekének tisztességes nevelése" mellett olyan teljesítményt tett le a politikában, illetve az államigazgatásban az asztalra, amely felhívta a figyelmet a tehetségére, szorgalmára, munkabírására.

PestiSracok facebook image

– közölte.

– mondta a házelnök. Kövér László közölte: a magyar kormánynak világszinten egyedülálló a családpolitikája.

– fogalmazott. Hozzáfűzte: a nemzet határai addig tartanak, amíg a magyar intézmények hatósugara elér, ezért különösen fontos, hogy a Kárpát-medencében a családoknak megélhetést, a gyerekeknek minőségi oktatást, a vállalkozóknak világszínvonalú fejlődést, minden családnak biztos és biztonságos megélhetést biztosítsanak. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: az identitást megtartani cselekvően és közösségben lehet. Ezért 2010 óta az a cél, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában megerősítsék a magyar közösségeket támogatásokkal, nekik szervezett programokkal, működésük, saját sikeres programjaik segítésével.

– mutatott rá.

Kövér László elmondta, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság több mint ötezer külhoni intézmény és szervezet tevékenységét támogatja folyamatosan. A bölcsődétől a felsőoktatásig támogatják a külhoni magyar oktatási intézményhálózatot, amelynek köszönhetően a Kárpát-medencében és a világban háromszázezer gyerek számára tették lehetővé a minőségi anyanyelvi oktatást. A külhoni régiókban mintegy ezer településen megtartották, illetve növelték a magyar oktatásban résztvevők számát. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében több mint kilencszáz bölcsőde és óvoda épül, illetve újul meg. A Határtalanul Programnak köszönhetően már csaknem félmillió magyarországi diák vett, illetve vesz részt kiránduláson a Kárpát-medence valamely külhoni régiójában. Ezerhatszáz templomot és egyházi intézményt építettek és újítottak fel – sorolta.

2015 óta a nemzetpolitikában az oktatás támogatásán kívül kiemelt szerepet kap a gazdaságfejlesztés, megerősítették a külhoni szakképző intézményeket, létrehoztak 145 felszerelt tangazdaságot és tanműhelyt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálásával működő Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program révén több mint háromezerötszáz vállalkozásfejlesztési projekt megvalósításának támogatásához járultak hozzá. A gazdaságfejlesztési támogatásokon kívül fontosnak tartják azt is, hogy a vállalkozók egymásra is számíthassanak, ezért – a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program hatékonyságát még tovább erősítve – a nemzetpolitikai államtitkárság évről évre Kárpát-medencei találkozókat szervez, és 2019-ben elindította a nagyvállalkozói mentorprogramot is. A programban több mint ötszáz vállalkozó vesz részt Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, Horvátországban és Muravidéken.

Felidézte azt is, hogy az élet minden területén, minden korosztályban, a külhoni magyar nemzettársakkal közösen számos eredményt értek el. Példaként említette, hogy több mint 1,1 millió külhoni magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé. Megtízszerezték a nemzetpolitikai célú kormányzati források összegét. Támogatásaik, programjaik minden magyarlakta településre, minden magyar közösségbe eljutottak a Kárpát-medencében, és a magyar–magyar kapcsolatokat az intézményes fórumok keretében újra folyamatossá tették – összegzett Kövér László.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.