Pesti Srácok

Iványi Gábor szerint szégyen, hogy nem küldünk katonákat és fegyvereket Ukrajnába

Iványi Gábor szerint szégyen, hogy nem küldünk katonákat és fegyvereket Ukrajnába

Március ünnepén Magyarország kormányfője fogadkozik, hogy mi nem fogjuk megsegíteni a szomszéd nemzet harcát a függetlenségéért és a szabadságharcáért. Ez szégyen, barátaim – fogalmazott Iványi Gábor lelkész az ellenzék "kormányváltó nagygyűlésén".

Iványi Gábor lelkész a március 15-i baloldali rendezvényen ismét a háború támogatása mellett állt ki. A Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője Orbán Viktor miniszterelnököt többször árulónak nevezte, és szégyennek tartotta, hogy hazánk nem támogatja az ukránok függetlenségi harcát.

Iványi mellett több ellenzéki politikus is lebukott, hogy veszélybe sodorná hazánk biztonságát a Nyugatnak való megfelelési kényszer miatt, és nemcsak fegyvereket, de magyar katonákat is küldene az ukrán–orosz frontra. Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik alelnöke egy múlt szombati lakossági fórumán például arról beszélt, hogy saját családjának férfi tagjait nem küldené a harcba, de a magyar katonákat, akiknek ez a munkájuk, ha a NATO úgy kívánja, simán kiengedné a frontra. Fekete-Győr András, a Gyurcsány-lista 5. helyén szereplő volt Momentum-elnök is azt mondta, hogy fegyvereket kellene szállítanunk Ukrajnába. Juhász Ferenc, Gyurcsány Ferenc volt honvédelmi minisztere Magyarországon gyártott lőszereket küldene Ukrajnának. A DK-s Rónai Sándor az ATV-ben sajnálkozott azon, hogy más rendes EU-s országokkal szemben hazánk nem küld fegyvereket, de még Márki-Zay Péter is azt ecsetelte, hogy Magyarországnak fegyvereket kellene szállítani Ukrajnába, és ha a NATO úgy kívánja, akár magyar katonákat is a háborúba kellene küldeni.

Forrás: origo.hu; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!