Pesti Srácok

Japán média: Oroszország a vitatott Kuril-szigeteken hadgyakorlatozott

Japán média: Oroszország a vitatott Kuril-szigeteken hadgyakorlatozott

Oroszország a vitatott hovatartozású Kuril-szigeteken hadgyakorlatozott – számolt be a japán média szombaton. A műveletre napokkal azután került sor, hogy Moszkva az ukrajnai háború nyomán hozott japán szankciók miatt megszakította a béketárgyalásokat Tokióval.

A hadgyakorlatra több mint háromezer katona részvételével került sor, és több száz katonai felszerelést próbáltak ki – írta az Interfax orosz hírügynökség a hadseregre hivatkozva. Az orosz fél nem közölte, hol került sor a hadgyakorlatra, de a japán média szerint azon a területen, amelyet a Szovjetunió a második világháború végén szerzett meg Japántól, s amelyre Tokió még mindig igényt tart. A Kuril-szigetek 1300 kilométer hosszan terül el a japán Hokkaidótól az orosz Kamcsatka félszigetig. A szigetcsoport a második világháború óta Oroszországhoz tartozik, de Japán igényt formál a négy legdélebbi szigetre, Kunasirra, Iturupra, Sikotanra és a Habomai szigetcsoportra, amelyeket Északi Területeknek nevez. A területi vita miatt még mindig nem született meg a világháborút lezáró békeegyezmény a két ország között. A Kreml hétfőn közölte, hogy nem folytatja a béketárgyalásokat Japánnal, miután az nyíltan barátságtalan álláspontot képvisel Oroszországgal szemben. Moszkva jelezte: leállítja a japán állampolgárok vízummentes beutazását a Kuril-szigetekre és kilép a Japánnal a szigetek déli vonulatán kialakítandó közös gazdasági tevékenységről folytatott párbeszédből is. Oroszország emellett blokkolja Japán partneri státusát a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésben folytatott ágazati párbeszédben. Az orosz külügyminisztérium Tokiót tette felelőssé a kialakult helyzetért.

Japán több szankciócsomagot is bevezetett Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt. Az exportkorlátozások mintegy háromszáz fajta áru és technológia szállítását tiltják, közöttük a félvezetőkét, valamint a tengeri és repülésbiztonsági, a távközlési berendezéseket, a katonai rendeltetésű termékekét, beleértve a fegyvereket, a szoftvereket és az olajfinomító berendezéseket. A korlátozások 49 orosz vállalatra és szervezetre érvényesek. A japán kormány ezenkívül személyes szankciókat vetett ki az orosz vezetők, köztük Vlagyimir Putyin elnök, valamint orosz üzletemberek ellen. Az orosz döntést Kisida Fumio japán miniszterelnök kedden megalapozatlannak és elfogadhatatlannak nevezte.

Forrás: MTI ; Fotó: Facebook

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.