Pesti Srácok

Nézőpont: A Fidesz–KDNP negyvenhét, az egyesült baloldal negyvenkét százalékon áll a választások előtt egy héttel

Nézőpont: A Fidesz–KDNP negyvenhét, az egyesült baloldal negyvenkét százalékon áll a választások előtt egy héttel

A Fidesz–KDNP jelenleg negyvenhét, a baloldali közös lista negyvenkét százalékon áll – derült ki a „Ki nyer ma?” című, a Nézőpont Intézet által szervezett kutatói konferencián hétfőn. A rendezvényen bemutatták az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a Real-PR 93, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, valamint a Társadalomkutató legfrissebb kutatási eredményeit.

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója a Nézőpont Intézet legújabb felmérését ismertetve elmondta: a Fidesz–KDNP jelenleg negyvenhét, a baloldali közös lista negyvenkét százalékon áll. A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt három-három, a Megoldás Mozgalom egy százalékon áll. A Nézőpont Intézet mandátumbecslése alapján a Fidesz–KDNP jelenleg az egyéni választókerületekben hetvenhárom, az ellenzék harminchárom mandátumot szerezne. A listás szavazatok a kormányoldalnak és az ellenzéknek is negyvenhat mandátumot hoznának. Mindennek fényében a Fidesz–KDNP összesen száztizenkilenc, az ellenzék hetvenkilenc mandátumot szerezne a Nézőpont Intézet mandátumbecslése alapján – írja a Magyar Nemzet.

Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány igazgatója előadása elején az orosz–ukrán konfliktus társadalmi megítélését mutatta be. Elmondta: a felnőtt magyar lakosság negyvenhét százaléka azt mondta, mind a két fél hibás a konfliktus kialakulásában – pontosan negyvenhét százalék gondolta így –, Putyint a válaszadók harminckét százaléka tartja felelősnek. A megkérdezettek hetvenegy százaléka szerint Orbán Viktor békés viszonyt igyekszik fenntartani Oroszországgal, biztosítva a magyar gáz- és energiaellátást. A válaszadók kilencven százaléka gondolta úgy, hogy Magyarország biztonsága az első, ezért hazánk nem sodródhat bele fegyveres konfliktusba. A repüléstilalmi zóna kialakítását a magyarok hetvennyolc százaléka nem támogatja, ugyanis véleményük szerint az egy újabb világháború kitöréséhez vezetne. Pillók Péter arról is tájékoztatott, hogy hetvenkilenc százalék szerint hazánknak el kell utasítania azokat a szankciókat, amelyek árthatnak a magyar gazdaságnak. Ennél is többen, nyolcvanegy százalék véleménye szerint nem megengedhető az orosz gáz elzárása Magyarországon.

A belpolitikai adatok tekintetében a Századvég negyvenkilenc százalékos Fidesz–KDNP győzelmet becsült, az ellenzéki összefogásnak negyvennégy százalékot jósolt. A Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk három-három százalékot, a Megoldás Mozgalom és a Normális Élet Pártja egy-egy százalékot kapna.

PestiSracok facebook image

Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a központ kutatási eredményeit illetően kifejtette: Orbán Viktort ötvennyolc százaléknyian látnák szívesen miniszterelnökként, ezzel szemben huszonöt százalék támogatja Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltségét.

A magyarok negyvenkilenc százaléka szerint romlana az emberek anyagi helyzete, ha az ellenzék kerülne hatalomra – erről már Sóvágó Sándor, a Real-PR 93 kutatócég vezetője beszélt előadásában. Elmondta: a kutatásból az is kiderült, hogy az elmúlt négy évben a válaszadók többsége úgy ítélte meg, hogy inkább javult (harminchat százalék), vagy nem változott (harmincnyolc százalék) az anyagi helyzete. A választásra vonatkozóan feltették a kérdést, hogy milyen választási eredménytől várnák a válaszadók az anyagi helyzetük javulását. A biztos szavazók harminckilenc százaléka szerint Fidesz-győzelem, tíz százalék szerint baloldali győzelem esetén javulna anyagi helyzetük, a vidéki lakosok ötszöröse egyértelműen a Fidesz–KDNP győzelméhez köti anyagi helyzetének javulását. A Real-PR 93 szerint a Fidesz–KDNP jelenleg negyvenkilenc, a baloldali összefogás negyvenegy, a Mi Hazánk Mozgalom öt, a Kétfarkú Kutya Párt három, ez egyéb pártok pedig két százalékon állnak.

Talabér Krisztián, a Társadalomkutató elemzője is beszámolt a cég által mért legfrissebb adatokról. Elmondta: a kérdezettek hatvannyolc százaléka nem tartja elképzelhetőnek, hogy Márki-Zay Péter pártjára szavazzon, de még a baloldali szavazók 42 százaléka sem szavazna a baloldal miniszterelnök-jelöltjére.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Nézőpont

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.