Pesti Srácok

A magyarok zöme nem áldozná fel a katonáink életét és az olcsó rezsit sem Ukrajnáért – És ez a 444 szerint az orosz és a fideszes propaganda miatt van így

A magyarok zöme nem áldozná fel a katonáink életét és az olcsó rezsit sem Ukrajnáért – És ez a 444 szerint az orosz és a fideszes propaganda miatt van így

Az Ipsos globális közvélemény-kutatását szemléző szélsőliberális 444.hu krokodilkönnyeket hullat szégyenében, amiért a felmérés rámutat, hogy a magyaroknak csaknem száz százaléka nem küldene katonákat a szomszédban dúló háborúba, több mint nyolcvan százalékuk pedig ellenzi, hogy a háború ürügyén szankcionálják az orosz gáz és olaj importját. A 444 elfogult politikai kommentárokkal átitatott szemléje azt sugallja, hogy mi, agymosott magyarok szolidaritásból világutolsók vagyunk, és illene szégyenkeznünk azért, mert nem szeretnénk meghalni Ukrajnáért.

Az Ipsos frissen elkészült, globális közvélemény-kutatása arra keresett választ, mit gondol a világ az orosz–ukrán háború néhány alapkérdéséről. A felmérés keretében a világ 27 országában kérdeztek meg 500–1000 helyi lakost. Hazánkban 500 fős volt a minta. A magyarok elsöprő többsége, pontosan háromnegyede támogatja, hogy befogadjuk a háború elől menekülőket, ami nagyjából megfelel a világátlagnak. Bár a világon mindenütt azt gondolja a túlnyomó többség – 72 százalék –, hogy az országának katonai értelemben ki kell maradnia a konfliktusból, ez az arány nálunk ennél is sokkal magasabb, 90 százalék. Ez a vizsgált 27 országot tekintve világrekord. Azzal az általános jellegű kijelentéssel, hogy

az összes megkérdezett 70 százaléka értett egyet, kivéve egy négyes csoportot, aminek a tagjai sokkal kevésbé szolidárisak: a magyar megkérdezetteknek ugyanis csak 53 százaléka értett egyet ezzel. Nálunk kevésbé csak az 52 százalékos Mexikó együttérző a megtámadottakkal, és hasonló a hozzáállás Brazíliában (54%) és Izraelben (55%).

PestiSracok facebook image

Azzal a megállapítással, hogy

globálisan az emberek erős kétharmada, 68 százaléka értett egyet. Nálunk mindössze 47 százalék, ami az egész világon a legalacsonyabb érték.

A világ lakossága pontosan ugyanolyan arányban (68 százalékban) utasítja el a katonai beavatkozást Ukrajnában, mint amennyire rossz ötletnek látja a másik pólust, vagyis azt, hogy semmit ne csináljunk. Ebben a kérdésben már alig tér el a magyar átlagvélemény (61 százalék) a világátlagtól. Miközben a világ lakóinak kétharmada tartja potenciálisan eredményes eszköznek a gazdasági szankciókat és ebben alig van eltérés köztük, a magyaroknak csak fele gondolja ezt jó ötletnek. Ezzel is világelsők, vagyis világutolsók vagyunk.

Van még két kategória, amikben majdnem világelsők vagyunk. Nálunk gondolják majdnem a legkevesebben az egész világon, hogy egy független ország védelmében megéri többet fizetni a benzinért és a gázért. Nálunk kevésbé csak a peruiakat érdekli más szabadsága, ha azért anyagi áldozatot is kellene vállalni – fogalmaz a 444.

Ez nem a mi háborúnk

A felmérés összes kérdése közül azzal a felvetéssel értettek egyet a legkevesebben, hogy

A megkérdezetteknek csak erős egyharmada, pontosan 39 százaléka gondolta így. A magyaroknak viszont jó kétharmada, 67 százaléka. Nálunk kevésbé csak a szaúd-arábiai emberek szeretnének belebonyolódni ebbe a konfliktusba.

Nem áldoznák fel magyar katonák életét Ukrajnáért

A magyarok közül tényleg szinte senki sem küldene magyar katonákat Ukrajnába – 3 százalék –, amivel toronymagas világelsők vagyunk. Annyira, hogy a mezőnytől szintén messze leszakadó, hasonló hozzáállású országokban – Izrael, Argetina és Törökország – is ennek két-háromszorosa, vagyis 6–8 százalék katonaküldés-párti. A világon egyébként senki sem lelkes ebben, az átlag csak 17 százalék. A kiugróan kardcsörtető Indián (39%) és Kanadán (30%) kívül a gondolat támogatottsága sehol sem éri el a népesség egynegyedét sem.

Elítéljük az ukrán hadsereg felfegyverzését

Az ukrán hadsereg felfegyverzése sem népszerű gondolat a maga 36 százalékos világtámogatottságával, de a magyar lakosság ebben is feltűnően ellenszenvező 15 százalékkal. Nálunk kevésbé csak az argentinok és a peruiak szállítanának fegyvert Ukrajnába.

A magyarok ragaszkodnak az olcsó rezsihez

Az összes megkérdezett 40 százaléka állítaná le az oroszoktól érkező gáz- és olajimportot még akkor is, ha ez áremelkedéssel járna. A magyaroknak mindössze 18 százaléka. Ezt az ötletet nálunk jobban csak a törökök vetik el 15 százalékkal.

Forrás: 444; Fotó: kurultaj.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.