Pesti Srácok

Ismét rakétacsapás érte a lengyel határhoz közeli Lvivet

Ismét rakétacsapás érte a lengyel határhoz közeli Lvivet

Öt rakétacsapás érte Lvivet, a harcoktól általában viszonylag érintetlen nyugat-ukrajnai nagyvárost, a támadásban hat ember meghalt, nyolc megsebesült - közölték a helyi hatóságok hétfő reggel.

"Egyszerre öt erőteljes rakétacsapás érte a polgári infrastruktúrát a régi európai városban, Lvivben" - jelentette be a Twitteren Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója. Az értesülést megerősítette a város polgármestere, Andrij Sadovij a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében. Makszim Kozisztkij regionális kormányzó azt közölte, hogy hat ember meghalt és nyolcan megsebesültek, amikor Lvivben rakéták csapódtak be katonai létesítményekbe és egy autógumi-szervizbe. A helyi vasúttársaság azt közölte Telegram oldalán, hogy "több rakéta vasúti létesítmények közelében csapódott be", de nem követelt áldozatokat és nem okozott fennakadást a vasúti forgalomban.

-közölte a vállalat igazgatótanácsának elnöke, Olekszandr Kamisin, aki egy fotót tett közzé, amelyen égő házak láthatók közvetlenül a vasúti pálya mellett.

PestiSracok facebook image

A frontvonaltól távol eső Lviv és Nyugat-Ukrajna az orosz invázió február 24-i kezdete óta ritkán került bombázások célpontjába. Március 26-án Lvivet orosz csapások sorozata érte, amelyek közül kettő egy üzemanyagraktárt talált el, és a helyi hatóságok szerint öt ember megsebesült. A város volt a célpontja egy március 18-i csapásnak is, amely egy repülőgép-javító üzemet ért a repülőtér közelében, de nem követelt áldozatokat. Március 13-án pedig orosz pilóta nélküli repülővel vettek célba egy nagy katonai támaszpontot Lvivtől mintegy 40 kilométerre északnyugatra, legalább 35 ember meghalt és 134 megsebesült. A lengyel határhoz közel fekvő Lviv a kitelepítettek menekültvárosa lett, és a háború elején több nyugati nagykövetségnek adott otthont, amelyeket Kijevből telepítettek át.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.