Novák Katalin: a nemzeti egység kifejezése személyes vállalásom
Novák Katalinnal Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke beszélgetett a Kossuth rádió Az este című portréműsorában. A megválasztott köztársasági elnök a műsorban az alaptörvényben előírt feladatán túl a nemzeti egység kifejezését nevezte személyes vállalásának.
A megválasztott államfő szerint nehéz, de nem lehetetlen feladat lesz megjeleníteni a nemzet egységét; sok-sok olyan törésvonal van, amelyeken felül kell emelkedni. Novák Katalin meggyőződésének nevezte, hogy a magyar emberek többsége vágyakozik ez után a nemzeti egység után, még akkor is, ha ezzel nem minden pillanatban vannak tisztában.
Van egy olyan magától értetődő nemzeti egység, amelynek a kifejezése nekem feladatom is lesz, és ez nemcsak az alaptörvény által megkívánt feladatom, hanem személyes vállalásom
– fogalmazott. Köztársasági elnöki tisztségével kapcsolatban közölte: arra törekszik, hogy – bár a körülményei jelentősen megváltoznak majd – a lényeg ne változzon.
Ne változzon, hogy honnan jöttem, hogy ki vagyok és milyen örökséget kaptam, valamint azok a viszonyítási pontok, amit Isten, a hit, a család, a barátok jelentenek
– hangoztatta. Személyes élet- és családtörténetét felidézve Novák Katalin a család fontosságát is hangsúlyozva arról beszélt, "mindannyiunk családtörténetében benne van a magyar történelem és a magyar történelemben benne van mindannyiunk családtörténete". A megválasztott köztársasági elnök szólt arról is, ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelyik még nem a szabadságba született bele, de élete tudatos részét már szabadságban élte.
Nagypéntek kapcsán Balog Zoltán református püspök arról is kérdezte Novák Katalint, hogy mit jelent számára a hitéről beszélni, megjegyezve: közéleti szereplő esetében "vallásról, hitről beszélni gyakran tud megosztó lenni". Novák Katalin hitének személyes dimenziójáról szólva elmondta: felnőtt fejjel ébredt rá arra, hogy mennyire fontos szerepet játszik Isten és az Istenbe vetett hit az életében, hogy annak minden területén meghatározóan jelen van. A személyes hit közéletbeni helyére térve azt mondta: "meg kell találnunk azt a formát, ahol nem rekesztünk ki másokat azért, mert mi megvalljuk a személyes hitünket, ugyanakkor meg tudunk szólítani olyanokat, akiknek vagy már része az életének ez a hit (...), vagy esetleg nem ébredtek még erre rá". A nagypénteki elcsendesülésről szólva Novák Katalin azt mondta: fontos a hagyományok őrzése, de még fontosabb az a lelki út, "amit bejárunk ilyenkor" és ennek része az elcsöndesedés.
Halál nélkül nincs feltámadás. Mintha az is egy korszellem lenne, hogy a halált, a szenvedést kiiktatjuk az életünkből. Ha nem beszélünk a halálról, nem tudunk beszélni a feltámadásról sem, és a halálban ott a feltámadás bizonyossága
– fogalmazott. Az ukrajnai háborúra utalva azt mondta, ez a nagypéntek lehetőséget ad, hogy átérezzük azoknak a fájdalmát, akik veszteséget szenvednek el. Úgy folytatta: a feltámadás bizonyossága pedig arra is reménységet ad, hogy lesz Kárpátalján száz év múlva is magyar szó. Novák Katalin egyúttal méltatta Balog Zoltán kezdeményezését, amely alapján munkaszüneti nappá vált nagypéntek, kiemelve, hogy jó lenne, ha minél többen tudnának ezen a napon nagypéntek és a húsvét lényegéről gondolkodni.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok
