Varga Judit: a magyar kormány nyitott a párbeszédre az EU-val, de elutasítja a kettős mércét és a megbélyegzést
Nyitottak vagyunk a párbeszédre az Európai Unióval, de elutasítjuk a kettős mércét és a megbélyegzést – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter kedden, Luxembourgban, az EU-tagállamok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozására érkezve. A miniszterek az úgynevezett éves jogállamisági párbeszéd keretében országspecifikus megbeszélést tartanak keddi tanácskozásuk során; több tagországban áttekintik a jogállamisági elvek gyakorlati érvényesülését. A magyar miniszter újságíróknak elmondta: akkor kerül erre sor, amikor Ukrajnában háború dúl, igen nehéz időszakban, amikor az EU-nak szolidaritást, egységet kell mutatnia, ezért olyan témákra kellene összpontosítani, amelyek egyesítik a tagállamokat ahelyett, hogy éket vernének közéjük.
Varga Judit hangsúlyozta: Magyarországon április 3-án a választáson az emberek 12 év után negyedszer adtak példátlan történelmi mandátumot a nemzeti konzervatív kormánynak.
Ez egy erős és széles körű mandátum, a választók 54 százalékának támogatásával, ami arra kötelez bennünket, hogy hűek legyünk a választóink igényeihez. A választóink látják azt az aggodalmat, amely az Európai Bizottságtól és az EU bizonyos partnereinek a részéről érkezik, de a mi választóink magyar állampolgárok. A magyar demokrácia nem osztja ezeket az aggodalmakat
– tette hozzá. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy Magyarország nyitott a párbeszédre a kölcsönös tisztelet és a pártatlan megközelítés szellemében, kizárva minden kettős mércét és megbélyegzést.
Elviseljük a kritikát, és szívesen válaszolunk ezekre az aggodalmakra
– tette hozzá. Mint mondta, a párbeszéd során mindig figyelmesen meghallgatja a többi tagállamot és alkotmányos helyzetüket, és véleménye szerint a cél a bevált tapasztalatok, gyakorlatok cseréje, az egymás alkotmányos identitásából való tanulás kellene, hogy legyen. Azzal kapcsolatban, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt kedden az Európai Parlament plénuma előtt bejelentette a jogállamisági eljárás elindítását Magyarországgal szemben, Varga Judit azt mondta:
Magyarországnak még nem küldtek levelet, tudomásom szerint még nem hívták össze a biztosokból álló kollégiumi ülést a határozat elfogadására, előreláthatólag április végén kerül rá sor. Előbb meg kell kapnunk a levelet és alaposan elemezni.
Hozzátette: a jogállamisági feltételrendszer teljes tartalma az uniós tagországok állam- és kormányfői, továbbá a bizottság 2020. decemberi politikai megállapodásán alapul. Akkor egyértelműen megállapodtak abban a feltételben, hogy ez a mechanizmus az új, többéves pénzügyi keret és a helyreállítási alap tekintetében alkalmazandó.
Ha Magyarország nem kapott pénzt ezekből az új forrásokból, akkor hogyan tudnánk azt szabálytalanul elkölteni? Ez jogi és tartalmi aggály is a mi oldalunkról
– hívta fel a figyelmet. Arra is kitért, hogy az egész európai kontinensen legendák keringenek arról, hogy az uniós finanszírozás milyen fontos az országok számára, de mindenképpen egy mindenki számára előnyös helyzetről van szó. Véleménye szerint, amikor az országok csatlakoznak az EU-hoz, a piacok megnyílnak, és a kohézió erősíti a fejlődést a tagállamok között: a legkevésbé fejlettek előmozdítják a gazdasági növekedésüket, és mindenki tisztességes részesedést kap. Az igazságügyi miniszter egy korábbi német uniós biztos idézett, aki szerint minden egyes cent, amelyet Közép- és Kelet-Európában befektetünk, további 76 centet ad a német GDP-hez. Varga Judit hozzátette, hogy a magyar gazdaság nagyon jó teljesítménye is része volt a nagy választási győzelemnek.
A második helyen állunk a ranglistán, ha a GDP-növekedésről van szó. Az első Lengyelország, akihez évszázados partnerség köt minket történelmi és alkotmányos azonosságok alapján. Mindig is barátok voltunk, és ez így lesz a jövőben is
– hangsúlyozta a magyar miniszter.
Forrás: MTI; Fotó: Varga Judit Facebook-oldala
