Pesti Srácok

A háború miatt az alaptörvény módosításáról is tárgyal a héten az Országgyűlés

A háború miatt az alaptörvény módosításáról is tárgyal a héten az Országgyűlés

Ezen a héten az Országgyűlés foglalkozik majd Varga Judit igazságügyi miniszter indítványával az alaptörvény tizedik módosításáról. A javaslat az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódóan lehetőséget adhat a kormánynak, hogy veszélyhelyzetet hirdethessen szomszédos országban dúló háború esetén. Emellett a héten már ismét lesznek napirend előtti felszólalások a Tisztelt Házban, ami rendszerint erős szócsatákat hoz a kormány és az ellenzék között – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet.

A május 2-i alakuló ülés után hétfőn folytatja a munkáját az Országgyűlés. Az új parlament az egy héttel ezelőtti, főképp ceremoniális jellegű ülése után ezen a héten már a szokásos rend szerint fog dolgozni a Tisztelt Ház. A ma délután tizenhárom órakor kezdődő ülésen már újra szerepet kapnak a napirend előtti felszólalások, ami rendszerint az éles politikai viták terepe a kormánypárti, valamint az ellenzéki frakciók között. Továbbá hétfőn döntés születhet egyes parlamenti bizottságok tisztségviselőiről, illetve tagjairól is, akikről nem szavazott az alakuló ülésen az Országgyűlés. Az egyik ilyen a népjóléti bizottság elnöki pozíciója. Ezután a keddi ülésnapon a napirend előtti felszólalásokat követően már a törvényalkotás kap főszerepet. A javaslatok közül a legfontosabb az alaptörvény tizedik módosítása, amit Varga Judit igazságügyi miniszter a múlt héten nyújtott be az Országgyűlésnek.

– közölte a tárcavezető a módosító javaslat benyújtását követően. Az új szabályozás arra adhat lehetőséget, hogy a szomszédos országban kialakuló háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a kormány veszélyhelyzetet hirdethessen, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében.

PestiSracok facebook image

Kiegészítik a veszélyhelyzet tényállását

Áprilisban jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a járványügyi veszélyhelyzet május 31-én megszűnik. A kormány viszont az alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy háború esetén a kabinet cselekvőképessége biztosított legyen, ezért elmondása szerint kiegészítik a veszélyhelyzet tényállását a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével. A Magyar Nemzet emlékeztetett rá, hogy két évvel ezelőtt a koronavírus-járvány tette szükségessé, hogy a kormány az ország teljes területére veszélyhelyzetet hirdessen ki. A rendkívüli jogrend – amelyre a rendszerváltoztatás óta nem volt példa – megteremtette a kormány mozgásterét, és jogi lehetőségeket biztosított a sikeres védekezéshez.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.