Nagy István: élelmiszerpiaci válságot hoz a háború, de Magyarország több mint húszmillió ember ellátására képes
A magyar mezőgazdaságra váró kihívásokra a termőföld védelmével, a mezőgazdaság versenyképességének növelésével, megfelelő beruházási támogatásokkal és az élelmezésbiztonság előtérbe helyezésével kell felkészülni – hangsúlyozta az agrárminiszter-jelölt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti meghallgatásán csütörtökön. Nagy István kiemelte, hogy a háború komoly éhezési válságot okozhat, de Magyarország szerencsés helyzetben van, mert bőven megtermeli a szükséges élelmiszert, több mint 20 millió ember ellátására képes.
Kihívásokkal teli időszak után és előtt vagyunk, erőnket megfeszítve oldjuk meg ezeket
– fogalmazott Nagy István, aki szerint a következő időszakban a magyar agrárium legfontosabb kihívása az orosz–ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság hatásainak leküzdése lesz.
Az, hogy minden magyar ember asztalára elegendő és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron
– emelte ki. Közölte, hogy a kormány célja a magyar élelmiszerek arányának emelése a fogyasztásban és a kiskereskedelemben. Ennek megfelelően jelentősen bővült a tárca portfóliója, az egész magyar élelmiszeripar és a kereskedelem is ide került, ezzel a teljes élelmiszerelőállítás.
Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni
– jelentette ki. Fontosnak nevezte a termelői együttműködések erősítését, ezért minden támogatást megadnak majd a méretkülönbségek miatti versenyhátrány kiküszöböléséhez. Hangsúlyozta: a tárca is felelős azért, hogy egészséges ételek kerülhessenek a magyar fogyasztók asztalára, és célnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható és környezetbarát legyen. Nagy István szerint a következő négy év feladatai az elmúlt időszak eredményeire épülnek; ezek között a közös osztatlan tulajdon felszámolását, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, a családi gazdaságok adózásáról szóló törvény megalkotását emelte ki.
Az öntözött területek nagyságát ki kell terjeszteni, fel kell gyorsítani az ütemet az éghajlatváltozás miatt és az ivóvízbázis védelme érdekében
– mondta. Hozzátette: több mint 120 ezer hektár területre kértek és kaptak vízügyi létesítési engedélyt az öntözési szabályozás bevezetése óta. A háború véleménye szerint komoly éhezési válságot okozhat, de megjegyezte: Magyarország szerencsés helyzetben van, mert bőven megtermeli a szükséges élelmiszert, több mint 20 millió ember ellátására képes.
Ugyanakkor a gabonakiviteli bejelentési kötelezettség az ország ellátásának védelmét szolgálja, hogy ezt a világban kieső mennyiség ne veszélyeztesse
– húzta alá. Kiemelte: a következő hétéves közös agrárpolitikai (KAP) irányelvek meghatározásakor látható volt, hogy minden egyes forint 1,5 forintnyi kapacitásbővítést fog eredményezni, így további kapacitásbővülés várható a magyar agráriumban. A vidékfejlesztési programban 1500 milliárd forintos kerettel hirdettek meg pályázatokat – emlékeztetett.
A mezőgazdaságban minden dolgos kézre szükség van, senki nem maradhat ki a támogatásból, még azok sem, akiknek nincsen önrészük
– hangsúlyozta. A feladatok közé sorolta, hogy a Megújuló vidék – megújuló agrárium keretében megerősítsék a magyar mezőgazdaságot; a program technológiai modernizációt tesz lehetővé. Célnak nevezte a generációváltás támogatását, a természeti erőforrások megőrzését, az innovációt, a vidéki infrastruktúra megújítását.
Első feladat az Európai Bizottsággal a stratégiai terv elfogadtatása
– jelezte. Ebben első az érdekvédelem, majd a stratégia lehető legszélesebb megismertetése és intézményrendszer felépítése következik. Terveik szerint 2023. január elsejétől már az új rend szerint működhet a gazdatársadalom; az ágazatnak 4265 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek nagyságát történelmi léptékűnek nevezte, mert háromszorosa a korábbi hétéves ciklus forrásainak. Meghatározónak nevezte a vidékfejlesztési támogatásokban az élelmiszeripari vállalkozások támogatását, az egy hektárra vetített termelékenység növelését és a digitális átállás támogatását. Nagy István rámutatott, hogy a háború kiváltotta energiaár-növekedés nehezíti a termelést, amivel foglalkozni kell, mert befolyásolja a magyar agrárium társadalmi megítélését is.
Nem véletlen, hogy a kormány egyes élelmiszerekre árstopot vezetett be
– jegyezte meg. A tárca előtt álló kihívások között említette, hogy a háború következtében kieső termékeket hogyan tudják pótolni.
Az állattartó telepek állategészségügyi nívójának emeléséről is beszélni kell
– folytatta, jelezve, hogy százmilliárdos károkat okoz a madárinfluenza a termelőknek.
Horváth István (Fidesz) gratulált a miniszternek eddigi munkájához, és kérte a minisztérium segítségét abban, hogy legyen termeléshez kötött támogatás az állattartóknak is. Bencze János (Jobbik) reálisnak nevezte a miniszter beszámolóját, és támogatását fejezte ki a munkájához; szerinte is szükséges az állattartás pályázati támogatása. Dócs Dávid (Mi Hazánk) szintén azt mondta, hogy a jelölt beszámolója megállja a helyét, a szemléletváltás reményei szerint valóra válik. Győrffy Balázs fideszes alelnök, agrárkamarai elnök szerint az öntözés fontos kérdés lesz; ebben az országnak sikereket kell elérnie, ami közös felelősség. Tavaly 300 milliárd forint kárt okozott a csapadék hiánya vagy nem megfelelő eloszlása – jelezte. Nagy István felvetésre közölte: bevezetik júniustól a méhészetek állatjóléti támogatását; ez 7,5 euró támogatást jelent erre az évre időarányosan, méhcsaládonként. A jelölt kinevezését 10 igen és 1 nem ellenében támogatta a testület.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
