Pesti Srácok

Két év alatt megduplázódtak az ingatlanárak a Balaton környéki települések többségében

Két év alatt megduplázódtak az ingatlanárak a Balaton környéki települések többségében

Két év alatt megduplázódott vagy annál is jobban nőtt az ingatlanok kínálati átlagára a Balaton környéki települések többségében – derül ki abból az adatbázisból, amelyet a Világgazdaság számára tett elérhetővé az Ingatlan.com a lap hétfői számában megjelent cikk szerint.

Most 90-110 millió forint a tó északi és déli partján kínált nyaralók átlagára, a négyzetméterárak pedig több településen egymillió forint körül járnak. A déli parti településeket magában foglaló Somogy megyében az átlagos kínálati négyzetméterár – az Ingatlan.com-on elérhető összes nyaraló adatai alapján – 2020 májusában 570 ezer, tavaly 690 ezer forint volt, most viszont 1,043 millió forint, miután öt tóparti településen is bőven meghaladja a milliós határt. Az északi parton az átlagárak szolidabbak, de nagy az árkülönbség az egyes települések között. A luxuskategóriában a milliárdos nagyságrendű vételár sem ritka.

Egyértelműen az északi parti Tihany a legdrágább Balaton-parti település, ahol most négyzetméterenként átlagosan 1,8 millióért kínálnak nyaralót. Vászoly és Paloznak a kiemelkedő árú, 360 millió, illetve 319 millió forintos luxusingatlanjaival került be az élbolyba. A jelentős drágulás miatt viszont már gyengül a kereslet, amit a hiteldrágulás és a szomszédunkban dúló háború még jobban elbizonytalanított a Velencei-tó, valamint a Balaton északi és déli partján is – mutatott rá Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Urbán Péter, az Engel & Völkers magyarországi cégvezetője pedig úgy jellemezte a piacot, hogy akinek volt pénze, a koronavírus-járvány elején gyorsan bevásárolt, de már érzékelhető a lassulás, az árak pedig vélhetően elérték a csúcsot.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI. Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)