Nógrádi György: a Nyugat-Balkán vált az Európába irányuló migráció csomópontjává
Az orosz–ukrán háború miatt súlyos élelmiszer-bizonytalanság van kibontakozóban világszerte, ez pedig tovább növelheti az Európai Unióra nehezedő migrációs nyomást – mondta el a Magyar Nemzetnek Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Hangsúlyozta: Magyarország elemi érdeke, hogy a kibontakozó globális válságban továbbra is megvédje a határait.
Az afgánok és a szíriaiak is a nyugat-balkáni útvonalat használják ahhoz, hogy bejussanak az Európai Unióba – legalábbis az EU határ- és partvédelmi ügynökségének (Frontex) legfrissebb jelentése szerint, amelyből az is kiderült: az év első négy hónapjában mintegy 27 172 szabálytalan határátlépést észleltek az EU-ba ezen az útvonalon, ami 130 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A varsói székhelyű szervezet szerint a 27 tagállamból álló blokk külső határairól összesen 57 800 illegális határátlépést jelentettek, ami 69 százalékkal több, mint tavaly az első négy hónapban, de ami leginkább szembetűnő, hogy ezek közel felét a Nyugat-Balkán felől regisztrálták.
A Földközi-tenger keleti felében észlelt illegális határátlépések száma továbbra is magas: a régióban az elmúlt négy hónap alatt 9109 esetet jegyeztek fel, ami 86 százalékkal haladja meg a tavalyi adatokat. Január és április között 9300 illegális határátlépést regisztráltak a Földközi-tenger középső medencéjében, mintegy négy százalékkal többet, mint egy éve. Ezeken a migrációs útvonalakon főként kongóiak, nigériaiak, egyiptomiak, bangladesiek és tunéziaiak kerültek a hatóságok látókörébe. Az Európai Unió Fehéroroszországgal közös határán 1683 illegális határátlépést regisztráltak január és április között, főként Lengyelországban, ez azonban több mint ötször annyi, mint tavaly – 523 százalékos növekedést jelent. Itt főként irakiak és belarusz állampolgárok léptek az unió területére.
A Magyar Nemzet megkeresésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő elmondta: kétség sem férhet hozzá, hogy ma az Európába irányuló migráció fő iránya a Nyugat-Balkán.
Abban még a nyugati vezetők egy része is egyetért, hogy a kontinensre áramló migránsoknak mindössze hat százaléka politikai menekült, 94 százalékuk pedig gazdasági menekült, azaz a jobb megélhetés reményében indulnak útnak az öreg kontinens felé
– magyarázta a szakértő. Elmondta azt is: az orosz–ukrán háború miatt súlyos élelmiszer-bizonytalanság van kibontakozóban világszerte; a gabona- és energiaárakban várható globális áremelkedés nehéz helyzetbe hozza azokat, akik korábban sem tudták élelmiszer-szükségletüket fedezni. Oroszország és Ukrajna egyébként együttesen a világ búza- és árpaexportjának harmadát adja. Ukrajna a világ ötödik legnagyobb búzaexportőre, az ENSZ szerint tízszázalékos globális piaci részesedéssel. A háború pont abban az időszakban csökkentheti az élelmiszer-kínálatot, amikor az árak 2011 óta egyébként is a legmagasabb szinten vannak.
A háború hatása az élelmiszeriparra tehát kiszámíthatatlan, a szegényebb és instabil országokat gazdaságilag nagyon megviselheti a két ország közötti konfliktus
– magyarázta Nógrádi György. Hozzátette: ilyen körülmények között Magyarország elemi érdeke, hogy a kibontakozó globális válságban továbbra is megvédje határait.
Elemzők szerint a háború hosszú távon különösen megviseli az észak-afrikai, illetve a szubszaharai övezetben található országokat, amelyek eddig sem tartoztak a legstabilabb államok közé. Ezekben az államokban alacsony az életszínvonal, és az ott lakók ellátása jelentős részben az importtól függ. Több millió ember lesz kitéve az éhezés veszélyének.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Krizsán Csaba
