Varga Judit: célom, hogy megtartsam a közös eredményeket
"Célom, hogy megtartsam a közös eredményeket", amit az elmúlt 12 év nemzeti konzervatív kormányzása a magyar emberekkel együtt elért, és "szeretném folytatni a megkezdett közös munkát" – mondta kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés szakbizottsága előtt az igazságügyi miniszteri posztra ismét jelölt Varga Judit csütörtökön.
A politikus – akinek kinevezését a testület támogatta – a korábbi eredmények közé sorolta a közjogi jogalkotás tekintetében az alaptörvény kilencedik módosítását, amely rögzítette a szülők nemét és azt is, hogy a házasság intézménye nő és férfi közt áll fenn. Hangsúlyozta: ez a változtatás az azonos neműek esetében nem vezetett be új szabályt.
A módosítás a gyermekek önazonosságának védelméért azt is kimondta, hogy az állam feladata olyan jogszabályi környezet kialakítása, amely biztosítja az önazonosság megváltoztathatatlanul fennálló megóvását
– fűzte hozzá. Mint mondta, ezt megerősítette április 3-án a gyermekvédelmi népszavazás is. Varga Judit megjegyezte: 1990 óta nem volt még akkora egyetértés Magyarországon egy népszavazáson, mint a gyermekvédelmin, amelyen a magyar emberek világossá tették, hogy a gyermekek nevelése kizárólag a szülők joga.
Rendkívüli kihívások
A különleges jogrendi szabályozásról azt mondta: veszélyes idők veszélyes kihívásaira adott válaszul a korábbi hat rendkívüli jogrendi állapotot háromra változtatták: hadiállapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre.
2015 óta tart a migrációs válság, világjárvány van és most már a szomszédságunkban háború is dúl
– sorolta, miért volt szükség a változtatásra. Hangsúlyozta, hogy az Igazságügyi Minisztériumot rendkívüli kihívások elé állította a pandémia: 2020 márciusától a veszélyhelyzeti jogalkotás miatt a munkatársai dupla műszakokban dolgoztak, sokszor hétvégén is, hogy olyan szabályozásokat alkossanak, amelyekkel az emberek életét, egészségét meg lehet védeni, a gazdasági károkat pedig elhárítani. Kiemelte a 2019-ben kezdődött bírói és ügyészi illetményemelést, hangsúlyozva: ez három ütemben 68 százalékos béremelést jelentett, ami "garanciája ezen hivatásrendek függetlenségének". Arról is szólt, hogy az igazságszolgáltatás gyorsan alkalmazkodott a világjárványhoz, az eljárások statisztikája alapján nem volt visszaesés, sőt, a járvány "hozadékaként" felgyorsult a bírósági digitalizáció. Hozzátette: Magyarország az európai igazságügyi eredménytábla szerint is az élen jár a bírósági digitalizációban.
Megerősítették a gyermekvédelmi jelzőrendszert
A magánjogról szólva felidézte: már korábbi, 2019-es miniszterjelölti meghallgatásán is ígéretet tett arra, hogy a társadalmat mélyen érintő kérdésekben konzultációkat kezdeményez. Ezt a családjog és a digitális kihívások területén meg is tették. A családjogi jogalkotásban 62 civil szervezettel működtek együtt a családjogi jogalkalmazás segítéséért es könnyebbé tételéért. Példaként említette, hogy az elmúlt években megerősítették a gyermekvédelmi jelzőrendszert. Úgy fogalmazott:
Ennél hálásabb feladat nincs nőként, anyaként egy igazságügyi miniszter számára, mint az, hogy tudja segíteni a családjogi jogalkalmazást, és talán könnyebbé tudja tenni a legnehezebb élethelyzeteket az emberek életében.
Fogyasztóvédelem
Beszélt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium felel a jövőben a fogyasztóvédelemért; a terület egy helyettes államtitkársághoz tartozik majd. Célnak nevezte, hogy a magyar fogyasztókat még jobban megvédjék és még nagyobb figyelemmel hallgassák meg igényeiket; ehhez civilekkel is egyeztetnek. Hozzátette: külön figyelmet szentelnek a gyermekek és fiatalkorúak védelmének, de a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve a tisztességtelen pénzügyi-kereskedelmi gyakorlattal szemben is fel kívánnak lépni.
Szívügye az áldozatsegítés
Az áldozatsegítésről szólva azt mondta: szívügyének tekinti. Emlékeztetett: amikor átvette az igazságügyi tárca vezetését, három áldozatsegítő központ volt az országban. Ma már 11 – folytatta –, a cél pedig, hogy 2025-ben minden megyeszékhelyen legyen ilyen.
Sebián-Petrovszki László, a bizottság DK-s alelnöke egyebek között arról érdeklődött, elmegy-e Varga Judit az Európai Parlament Pegasus-bizottságának ülésére. A jelölt válaszában azt hangsúlyozta, hogy 2010 óta Magyarországon jogellenes információgyűjtés nem történt; a nemzeti-konzervatív kormánynak elsődleges, hogy minden eljárást a jogszabályoknak megfelelően folytasson. Felhívta a figyelmet arra: éppen az Európai Bizottság szóvivője fogalmazott úgy, hogy az uniónak nemzetbiztonsági kérdésekben nincs hatásköre, az nemzeti hatáskör, így az Európai Parlament által kezdeményezett bizottság "jogalap nélküli", másrészt "teljesen értelmetlen is, mert azok az információk, amelyek szükségesek lennének az eljárásához, azok számára nem megismerhetőek". Ugyancsak a képviselő kérdésére válaszolva azt mondta: Magyarország az Isztambuli egyezményt "ideológiai elköteleződése miatt nem fogja ratifikálni", ugyanakkor kiemelte, hogy a magyar kormány "maximálisan küzd" a kapcsolati erőszak ellen. Szabó Szabolcs, a bizottság momentumos tagja a korábbi államtitkár, Völner Pál korrupciógyanús ügyével összefüggésben azt vetette fel, felmerült-e Varga Juditban "a miniszteri alkalmasságának kérdése". Varga Judit válaszában azt mondta: az ő elsődleges feladata az volt, hogy biztosítsa "a léket kapott hajó vezetését". Az államtitkár meghozta az egyetlen helyes döntést, lemondott; az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője az ügyészség, amely eljárást indított. Az ő feladata a minisztérium működőképességének biztosítása volt. Kiss Jánosnak, a bizottság fideszes tagjának válaszolva Varga Judit arról beszélt, hogy a bírósági épületek felújítása költségvetési kérdés, de folyamatosan lobbizik érte.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
