Pesti Srácok

A WHO szerint csupán mérsékelt globális kockázatú a majomhimlő

A WHO szerint csupán mérsékelt globális kockázatú a majomhimlő

Hivatalos adatok szerint összesen hétszáznyolcvanan fertőződtek meg majomhimlővel 27 olyan országban, ahol a vírus nem számít honosnak – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vasárnap, megjegyezve: az esetek mérsékelt globális kockázatot jelentenek. A WHO jelezte, hogy ennél valószínűleg jóval több lehet a fertőzöttek száma, és nagy az esélye annak, hogy újabb országokban is megjelenik a vírus. Az esetek túlnyomó többségében nem volt szükség kórházi kezelésre – tette hozzá a szervezet.

A legtöbb megbetegedést Nagy-Britannia (207), Spanyolország (156), Portugália (138), Kanada (58) és Németország (57) jelentette. Európán és Észak-Amerikán kívül Argentínában, Ausztráliában, Marokkóban és az Egyesült Arab Emírségekben is felbukkant a vírus.

Az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozta: bár a majomhimlő egyelőre nem jelent fokozott kockázatot az emberi egészségre nézve, a közegészségügyi kockázat jóval magasabb lehet, ha a vírus megtelepszik a nem endémiás országokban, és terjedni kezd. A WHO mérsékelt globális kockázatúnak ítélte a majomhimlőt, mert ez volt az első alkalom, hogy több esetet és csoportos fertőzést jelentettek endémiás (egy bizonyos helyhez kötött) és nem endémiás országokból egyszerre. Az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozta, hogy egyetlen halálesetről sem tudni azokban az országokban, ahol a vírus nem számít honosnak.

A majomhimlő leginkább közép- és nyugat-afrikai országokban honos: Kamerunban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Kongóban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Libériában, Nigériában, Sierra Leonéban, Gabonban, Elefántcsontparton, valamint Ghánában, ahol a betegséget eddig csak állatokban azonosították. Hivatalos adatok szerint az első hét országban 66 ember halt bele a fertőzésbe 2022 első öt hónapjában.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Twitter

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!