Pesti Srácok

Hollandiában 12 év alatt is engedélyeznék az eutanáziát

Hollandiában 12 év alatt is engedélyeznék az eutanáziát

A holland egészségügyi minisztérium engedélyezné az eutanázia végrehajtását 12 év alatti, elviselhetetlen fájdalommal küszködő, halálos betegségben szenvedő gyermekeken is - írta kedden az NlTimes hírportál.

Ernst Kuipers egészségügyi miniszter, a Demokraták 66 (D66) baloldali liberális párt politikusa a parlamentnek írt feljegyzésben bejelentette, hogy minisztériuma olyan rendeleten dolgozik, amely szigorú feltételek mellett ezt lehetővé tenné. Hollandiában jelenleg nincs jogszabály az 1-12 éves halálosan beteg, elviselhetetlen fájdalmakkal küszködő gyermekek eutanáziához való hozzáféréséről.

Az NlTimes szerint az egészségügyi miniszter nem kíván törvénymódosítást végrehajtani, attól tartva, hogy az társadalmi vitákat váltana ki, ehelyett rendelettel szabályozná a kérdést, hogy minél előbb "gyakorlati megoldást" találjanak. A világon elsőként Hollandiában legalizálták az eutanáziát 2002-ben, végrehajtását azonban szigorú szabályokhoz kötik. Az önkéntes halált azoknak a 12 év felettieknek engedélyezhetik, akik állandó, szinte elviselhetetlen, kevéssé csillapítható fájdalommal járó, gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és az eutanáziát még teljesen tiszta tudatállapotban, cselekvőképesen kérelmezik írásban és több lépcsőben.

Az egyévesnél fiatalabb csecsemők eutanáziájára a 2005-ben bevezetett groningeni jegyzőkönyv vonatkozik: a gyógyíthatatlan kisbabák esetében akkor alkalmazható a kegyes halál, ha a gyermek kezelőorvosai és független orvosok egyetértenek abban, hogy a fájdalmak nem csillapíthatók, nincs kilátás a javulásra, és a szülők is azt akarják. Az egészségügyi minisztérium ezen az irányelvek mentén dolgozná ki 12 év alatti gyermekek eutanáziájáról szóló rendeletet is. Az NlTimes szerint a miniszter több feltételt fogalmazott meg az új rendelet alkalmazásával kapcsolatban: a gyermek kezelőorvosának meg kell győződnie arról, hogy páciense elviselhetetlenül szenved, és nincs mód fájdalmai enyhítésére, továbbá egy második, független szakértőnek véleményt kell mondania a beteg állapotáról. A kezelőorvosnak emellett "teljeskörűen" meg kell osztania a diagnózist és a prognózist mindkét szülővel, és azt a gyermekkel, "felfogóképességének megfelelő módon" meg kell beszélnie. Ennek a megbeszélésnek ki kell terjednie arra, hogy az élet megszakítása az egyetlen ésszerű lehetőség a szenvedés megszüntetésére. Az orvosnak meg kell győződnie arról, hogy az eutanázia nem a gyermek akarata ellenére történik, és mindkét szülőnek bele kell egyeznie. Az egészségügyi minisztérium októberben kívánja tájékoztatni a parlamentet a rendelettervezet részleteiről.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.