Pesti Srácok

Ennyit a jogállamról – Életbe lépett az ukrán nyelvtörvény – Kuss a magyaroknak (is)

Ennyit a jogállamról – Életbe lépett az ukrán nyelvtörvény – Kuss a magyaroknak (is)

Ukrajnában július 16-án életbe lépett a nyelvtörvény, ezzel a nemzeti kisebbségeket megfosztották az anyanyelvhez való joguktól: ezentúl csak a templomokban és magánbeszélgetések során beszélhetnek magyarul, lengyelül, románul, oroszul az ország immáron törvényesen másodrendűnek tartott állampolgárai. Gratulálunk, ez aztán jogállami, ez aztán európai, ez aztán demokratikus döntés.

Július 16-tól lép hatályba a nyelvtörvény Záró és átmeneti rendelkezések című részének 7. pontjának 1. alpontja, amely módosítja Ukrajna közigazgatási szabálysértési törvénykönyvét. Ettől a pillanattól kezdve a nyelvi ombudsman bírságot szabhat ki az állami szervek és az önkormányzatok tisztségviselőire, a vállalkozások, intézmények és szervezetek vezetőire és munkatársaira, valamint a nyelvtörvényt megsértő személyekre – írja a karpat.in.ua.

Az adminisztratív szabálysértésről kiállított jegyzőkönyvnek megfelelően az első szabálysértés esetén figyelmeztetés vagy 3400–8500 hrivnya közötti pénzbüntetés kiszabása lehetséges. Ha egy éven belül megismétlődik a szabálysértés, a pénzbírság 8500 és 11900 hrivnya közötti összegre nő. Ezenkívül 1700 és 3400 hrivnya közötti pénzbírságot szabnak ki a követelmények ismételt elmulasztása esetén. Pénzbírsággal sújtják a nyelvtörvény megsértését az alábbi ágazatokban: oktatás, tudomány, kultúra, könyvkiadás, felhasználói felületek, tájékoztatás, nyilvános rendezvények, reklám, műszaki és projektinformáció, egészségügy, sport, távközlés, postai szolgáltatások, telekommunikáció és közlekedés. A nyelvi ombudsman ugyanakkor megjegyezte, hogy a bírság kiszabása ellen bíróságon lehet fellebbezni.

Forrás: karpat.in.ua; Fotó: Kárpátalja.ma

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.