Pesti Srácok

Ötéves csúcsot döntött az éves hazai áramfogyasztás tavaly

Ötéves csúcsot döntött az éves hazai áramfogyasztás tavaly

Magyarország villamosenergia-felhasználása 4,9 százalékkal emelkedett tavaly az előző évhez képest, ezzel ötéves csúcsot állított be − közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedden, villamosenergia-piaci jelentésében.

A tájékoztatás szerint az áramfogyasztás dinamikus bővülése 2020-ban a pandémia miatti korlátozó intézkedések következtében megtört, de 2021-ben a felhasználás újra magasabb volt, mint a 2016−2020 közti időszakban. A lakossági fogyasztás és a nem lakossági is ötéves csúcsot döntött tavaly. A lakossági villamosenergia-fogyasztás 1,025 terawattórával, azaz 8,8 százalékkal volt magasabb tavaly 2020-hoz képest, 2019-hez viszonyítva pedig 13,3 százalékkal nőtt, a háztartási méretű kiserőművek nélkül. A lakossági kereslet valamennyi hónapban magasabb volt, mint az elmúlt öt év azonos hónapjaiban, de a nyári időszakban különösen magas volt a kereslet emelkedése. A nem lakossági szektor villamosenergia-fogyasztása 2020-hoz képest 5,1 százalékkal, 2019-hez képest 1,1 százalékkal volt magasabb.

Az átviteli hálózat terhelése (rendszerterhelés) hasonló trendet mutat, mint a felhasználás. A háztartási méretű naperőművek elterjedésével a kettő közötti eltérés különösen a napsütéses időszakban mutatkozik meg, mivel a háztartási naperőművek részben vagy egészben biztosítani tudják a fogyasztási hely felhasználását, ami így nem terheli az átviteli hálózatot. A támogatásoknak köszönhetően a háztartási méretű kiserőművek beépített kapacitása 2021 végére 1125 megawattra nőtt, ennek ellenére a nyári és téli időszakban is rekordot döntött a bruttó rendszerterhelés − jelezte a MEKH.

A villamosenergia-fogyasztás növekményét fele-fele arányban biztosította az import és a hazai termelés bővülése. Az import volumene 9,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A magyar villamosenergia-termelés 3,4 százalékkal emelkedett 2021-ben. A rendszer alapját a zsinórüzemben és magas kihasználtsággal üzemelő nukleáris egységek jelentették tavaly is: a bruttó hazai termelés 44,7 százalékát, a fogyasztás 32,9 százalékát biztosították. A gáztüzelésű erőművek termelése tovább bővült 4,9 százalékkal, a lignittüzelésű egységek pozíciója tovább romlott, termelésük az előző évhez képest további 19,2 százalékkal csökkent. Még az év második felében kialakult rendkívül magas árkörnyezetben sem növelték termelésüket − közölte a MEKH.

PestiSracok facebook image

A közlemény szerint a naperőművek termelése 2019-ben még egy hónapban sem volt magasabb a lignit alapú villamosenergia-termelésnél, de 2021-ben márciustól októberig már meghaladta azt, és éves szinten is nagyobb volt annál. A bruttó termelésen belül a naperőművi kapacitások súlya a harmadik helyre lépve 10,6 százalék volt, kedvező időjárási feltételek esetén a rendszerterhelés 30−35 százalékát is adták, kiszorítva az importot és a fosszilis termelés egy részét.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vajda János

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?