Pesti Srácok

Ötéves csúcsot döntött az éves hazai áramfogyasztás tavaly

Ötéves csúcsot döntött az éves hazai áramfogyasztás tavaly

Magyarország villamosenergia-felhasználása 4,9 százalékkal emelkedett tavaly az előző évhez képest, ezzel ötéves csúcsot állított be − közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedden, villamosenergia-piaci jelentésében.

A tájékoztatás szerint az áramfogyasztás dinamikus bővülése 2020-ban a pandémia miatti korlátozó intézkedések következtében megtört, de 2021-ben a felhasználás újra magasabb volt, mint a 2016−2020 közti időszakban. A lakossági fogyasztás és a nem lakossági is ötéves csúcsot döntött tavaly. A lakossági villamosenergia-fogyasztás 1,025 terawattórával, azaz 8,8 százalékkal volt magasabb tavaly 2020-hoz képest, 2019-hez viszonyítva pedig 13,3 százalékkal nőtt, a háztartási méretű kiserőművek nélkül. A lakossági kereslet valamennyi hónapban magasabb volt, mint az elmúlt öt év azonos hónapjaiban, de a nyári időszakban különösen magas volt a kereslet emelkedése. A nem lakossági szektor villamosenergia-fogyasztása 2020-hoz képest 5,1 százalékkal, 2019-hez képest 1,1 százalékkal volt magasabb.

Az átviteli hálózat terhelése (rendszerterhelés) hasonló trendet mutat, mint a felhasználás. A háztartási méretű naperőművek elterjedésével a kettő közötti eltérés különösen a napsütéses időszakban mutatkozik meg, mivel a háztartási naperőművek részben vagy egészben biztosítani tudják a fogyasztási hely felhasználását, ami így nem terheli az átviteli hálózatot. A támogatásoknak köszönhetően a háztartási méretű kiserőművek beépített kapacitása 2021 végére 1125 megawattra nőtt, ennek ellenére a nyári és téli időszakban is rekordot döntött a bruttó rendszerterhelés − jelezte a MEKH.

A villamosenergia-fogyasztás növekményét fele-fele arányban biztosította az import és a hazai termelés bővülése. Az import volumene 9,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A magyar villamosenergia-termelés 3,4 százalékkal emelkedett 2021-ben. A rendszer alapját a zsinórüzemben és magas kihasználtsággal üzemelő nukleáris egységek jelentették tavaly is: a bruttó hazai termelés 44,7 százalékát, a fogyasztás 32,9 százalékát biztosították. A gáztüzelésű erőművek termelése tovább bővült 4,9 százalékkal, a lignittüzelésű egységek pozíciója tovább romlott, termelésük az előző évhez képest további 19,2 százalékkal csökkent. Még az év második felében kialakult rendkívül magas árkörnyezetben sem növelték termelésüket − közölte a MEKH.

PestiSracok facebook image

A közlemény szerint a naperőművek termelése 2019-ben még egy hónapban sem volt magasabb a lignit alapú villamosenergia-termelésnél, de 2021-ben márciustól októberig már meghaladta azt, és éves szinten is nagyobb volt annál. A bruttó termelésen belül a naperőművi kapacitások súlya a harmadik helyre lépve 10,6 százalék volt, kedvező időjárási feltételek esetén a rendszerterhelés 30−35 százalékát is adták, kiszorítva az importot és a fosszilis termelés egy részét.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vajda János

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)