Pesti Srácok

Újabb baloldali mantra dőlt meg, a magyarok szerint ugyanis hiteles a közmédia

Újabb baloldali mantra dőlt meg, a magyarok szerint ugyanis hiteles a közmédia

Sokszor halljuk a baloldalról, hogy a közmédiát nem nézi senki, a "királyi tévé" nem hiteles, elnyomja az ellenvéleményeket. Az Eurobarometer felmérése viszont mást mutat, eszerint ugyanis az európaiak a közszolgálati tévécsatornákat és rádióállomásokat tekintik a leghitelesebb hírforrásnak; legtöbbjük számára a televízió, Magyarországon tévé és a rádió mellett a közösségi média a fő hírforrás.

A kutatás szerint az európaiak elsődleges hírforrása a televízió (75 százalék), különösen az 55 évnél idősebbek körében. A tévét az online hírplatformok követik (43 százalék), majd a rádió (39 százalék), valamint a közösségimédia-platformok és a blogok (26 százalék). A nyomtatott sajtó az ötödik helyre került: csak minden ötödik válaszadó (21 százalék) említette a napilapokat és folyóiratokat elsődleges hírforrásként. Leginkább a fiatalabb korosztály követi a közösségi médiában vagy blogokon keresztül a híreket; ez igaz a 15−24 év közöttiek 46 százalékára, szemben az 55 évnél idősebbek 15 százalékával. Magyarországon csaknem ugyanannyian tájékozódnak a televízióból (58 százalék), mint az online hírportálokról (57 százalék), azonban az uniós átlagnál lényegesen többen (43 százalék) használják hírforrásként a közösségi médiát.

A közszolgálati csatornáktól várják a hitelességet

Az európai válaszadók jobban bíznak a hagyományos médiacsatornákban és a nyomtatott sajtóban, valamint azok online változataiban, mint az online hírportálokban és a közösségi médiában. Akár a megszokott hagyományos, akár az online változatról van szó, a megkérdezettek 49 százaléka a közszolgálati tévétől és rádiótól vár hiteles tájékoztatást. Ezt követi a nyomtatott sajtó, amelyet 39 százalékuk választott. Másfelől a válaszadók 27 százaléka tartja megbízható hírforrásnak a kereskedelmi tévéket és rádiókat.

PestiSracok facebook image

Lengyelország az egyetlen tagállam, ahol a kereskedelmi tévékben és rádiókban minden más hírforrásnál jobban bíznak az emberek. Magyarországon a válaszadók negyede a közösségi médiában követett személyiségeket, csoportokat vagy barátokat jelölték meg legmegbízhatóbb hírforrásként; ezt követi a közszolgálati média és az online híroldalak (22−22 százalékkal), majd az írott sajtó (21 százalékkal).

Az uniós válaszadók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az okostelefonján, a számítógépén vagy a laptopján is követi a híreket. A megkérdezettek 43 százaléka közvetlenül a hírforrások webhelyeire, például egy újság honlapjára látogat a hírekért, 31 százalékuk pedig a közösségi médiában megjelenő cikkeket vagy posztokat olvassa el. A fiatalok jóval gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel: a 15−24 év közöttiek 43 százaléka, szemben az 55 évnél idősebbek 24 százalékával. A megkérdezettek 70 százaléka kizárólag ingyenes hírportálokról tájékozódik és ingyenesen elérhető híreket olvas − írták.

A magyarokat a külpolitika jobban érdekli

A válaszadók a belpolitikai események érdeklik leginkább, 50 százalékuk adta meg ezt első helyen. Az európai és nemzetközi ügyekről is majdnem ennyien, a válaszadók 46 százaléka tájékozódik, csakúgy, mint a helyi vonatkozású hírekről. Magyarországon a hírfogyasztókat valamivel jobban érdekli a külpolitika (40 százalék), mint a belpolitika (37 százalék).

Az európaiak több mind negyede (28 százalék), a magyarok 46 százaléka véli úgy, hogy az előző hét napban "nagyon gyakran" vagy "gyakran" találkozott álhírekkel és félretájékoztatással. Arányuk Bulgáriában a legmagasabb (55 százalék) és Hollandiában a legalacsonyabb (3 százalék "nagyon gyakran", 9 százalék "gyakran"). A válaszadók többsége biztos abban (12 százalékuk nagyon, 52 százalékuk valamennyire), hogy felismeri az álhíreket és a félretájékoztatást. Az álhírek felismerésének képessége az életkorral csökken és az iskolázottsággal nő − derült ki a felmérésből.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.