médiafogyasztás
Kiszelly Zoltán: nem az a baj, ha elolvassuk a balliberális propagandát, hanem ha elhisszük azt!
Az 50 év felettieknél még a hagyományos eszközök (tévé, rádió, újságok) is fontosak, míg a 30 év alattiak inkább szinte csak okostelefonon, interneten szerzik a híreket – nyilatkozta a PestiSrácoknak Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója a magyar médiafogyasztási szokásokról. A szakember szerint a print lapoknak is lehet jövője a csökkenő példányszámok ellenére, ha szakosodnak, elemzéseket, interjúkat, háttértartalmakat hoznak le. Mint mondta, a politikusok is alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez, ahhoz, hogy sokakat a közösségi oldalakon tudnak csak közvetlenül elérni. Úgy látja, a Facebook inkább Európán belül fontosabb, míg a Twittert az angolszász országokban használják leginkább, Orbán Viktor kormányfő is az angolszász közönséghez tud közvetlenüleljutni a Twitteren. Ajánljuk még
Peterdi 'Pálmai" Pál titkos munkatárs, Vitray Tamás és egy különös beszervezési kísérlet története
Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról
Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg. Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Hamis csillogás - Visszaesőként veri át az időseket a Magyar Éremkibocsátó
Kétértelmű, túlzó, sőt egyenesen hamis állítások, megtévesztő csomagolás, a hivatalosság látszata - ilyen ismert eszközökkel próbálják a jellemzően szórólapokon kommunikáló cégek termékeiket olyan színben feltüntetni, ami könnyen megtévesztheti az ilyen reklámfogásokra érzékeny fogyasztókat. Az alábbi történetben szereplő cégnek láthatóan jól jövedelmez ez a reklámkampány, hiszen az utóbbi évek összesen mintegy 240 millió forintos bírsága ellenére csak nagy kínkeservvel, és akkor is csak részlegesen változtatott a gyakorlatán. Nagy kérdés, hogyan védjük meg magunkat vagy családtagjainkat a szemfényvesztéstől.