Német gazdaságkutató: havi 100 eurós közvetlen támogatás szükséges az alacsony jövedelműeknek
Szakítani kell Németországban az energiadrágulás és az emelkedő infláció ellensúlyozására szolgáló eddigi támogatási politikával, és másfél évig havi száz euró (41 ezer forint) közvetlen állami támogatást kell adni mindenkinek a közepes és az alacsony jövedelmű háztartásokban az egyik legtekintélyesebb gazdaságkutató intézet szerint.
Marcel Fratzscher, a berlini DIW (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) vezetője egy hétfői interjúban kiemelte, hogy az általános drágulás kezelésére tett eddigi intézkedések - például a nyári hónapokra biztosított 9 eurós közlekedési bérlet és a földgáz áfájának csökkentése - alapján úgy tűnik, a szövetségi kormánynak "nincs világos stratégiája" az alacsony és közepes jövedelmű rétegek helyzetének javítására, miközben a középosztályt is fenyegető "drámai társadalmi szakadék" keletkezik.
A gondok súlyosságát mutatja, hogy a lakosság 40 százalékának nincs megtakarítása, és egyre többen szorulnak a civil szervezetek élelmiszersegélyeire és adósságkezelési tanácsadásra, mert nem tudnak lépést tartani az "egekbe szökő" energia- és élelmiszerárakkal. Ebben a helyzetben "a legjobb eszköz a közvetlen pénzügyi transzfer" a leginkább rászorulóknak - mondta a szakember a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak.
A DIW számításai szerint az alacsony és közepes jövedelműeknek - négyfős család esetén a havi 6000 eurónál kevesebb bruttó jövedelemmel rendelkező háztartásoknak - havonta fejenként 100 euró szabad felhasználású támogatást kellene biztosítani az eddigi juttatások mellett. Az úgynevezett energiapénz (Energiegeld) révén egy négytagú család 18 hónapig havi 400 euró plusz forrást szerezne, amely fedezné a magasabb energia- és élelmiszerárak okozta többletköltségeket - fejtette ki Marcel Fratzscher.
Mint mondta, "az ilyen típusú közvetlen kifizetések jelentik a legjobb megoldást, mert így mindenki maga döntheti el, hogy mire költi a pénzt". Az egyik embernek a fűtésre kell, a másiknak a munkába járás költségeire, megint másnak pedig talán élelmiszerre - sorolta.
Arra a kérdésre, hogy elbír-e egy ilyen kiadást az államháztartás, elmondta, hogy számításaik szerint az új támogatási forma éves szinten 30-35 milliárd eurós terhet jelentene, míg a koronavírus-világjárvány hatásainak ellensúlyozására tízszer nagyobb összeget, 350 milliárd eurót fordított az állam.
Az évi 30-35 milliárd euró azonban önmagában is "elég sok pénz", de az alacsony és a közepes jövedelműek közvetlen támogatására fordítva "jól befektetett pénz, a rászorulók védelmébe, a társadalmi békébe és a szolidaritásba fektetett pénz lenne" - tette hozzá a DIW vezetője.
Kiemelte: nemigen van még ország a világon, amely annyira szilárd államháztartással rendelkezik, mint Németország, ami abban is megmutatkozik, hogy alig van olyan kormány, amelynek kevesebb kamatot kell fizetnie az adósságai után, mint a német szövetségi kormánynak.
Németországban az infláció az év első öt hónapjában folyamatosan emelkedett, májusban már 7,9 százalék - az 1973-as olajválság óta a legmagasabb - volt. Júniusban viszont 7,6 százalékra, júliusban pedig 7,5 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak éves szintű emelkedése, főleg a közlekedés költségeinek csökkentését szolgáló kormányzati intézkedések hatására.
A szövetségi kormány eddig két, együttvéve bő 30 milliárd értékű támogatási csomagot dolgozott ki a terhek csökkentésére. Terveznek egy harmadik csomagot is, ennek első eleme a földgáz áfájának átsorolása az eddigi 19 százalékos kulcs alól a kedvezményes, 7 százalékos kulcs alá.
MTI
