Pesti Srácok

Délig a választók ötöde adta le a voksát Olaszországban

Délig a választók ötöde adta le a voksát Olaszországban

A szavazásra jogosultak 19,21 százaléka adta le voksát az olaszországi parlamenti választásokon vasárnap délig az olasz belügyminisztérium közleménye szerint. Az urnákhoz várt 50,8 millió szavazóból több mint 2,6 millió most voksol először. A szavazásra jogosultak 51 százaléka nő. A bizonytalanok arányát több mint harminc százalékra mérték a választások előtti utolsó felmérések. A részvételt a rossz idő is befolyásolhatja, miután tizenhárom régióban meteorológiai riasztás lépett életbe a heves eső, viharok miatt. A legközelebbi részvételi adatokat este hét órakor közlik. A szavazatokat csak a 23 órai urnazárást követően kezdik el számolni.

A részvételi arány nem sokban tér el a négy évvel ezelőtti, időarányos adatoktól: 2018-ban a szavazók 19,43 százaléka járult az urnákhoz. A városok között, az urnák reggel hét órái nyitásától déli tizenkét óráig, a legtöbben Rómában mentek el szavazni, 22,9 százalék. A tartományok között a hagyományosan baloldali táborral bíró Emilia-Romagna vezet 22,7 százalékos részvétellel, a legutolsó pedig Campania 12,5 százalékkal. A dél-olasz régiót azonban délelőtt felhőszakadás sújtotta.

A szavazókörzetekből érkező jelentések szerint több helyszínen hosszú sorok kígyóznak. Az egyik milánói körzetben szavazó Silvio Berlusconi, a Hajrá, Olaszország! (FI) elnöke úgy nyilatkozott: még nem látott ennyi embert voksolni. A római szavazókörzetekben sorban álló tömeg miatt Giorgia Meloni bejelentette, hogy késő estére halasztja a voksolást, hogy az őt kísérő sajtó ne tartsa fel a szavazókat. A belügyminisztérium közlése szerint a szavazás rendben folyik. A hosszú sorok az új választási rendszer miatt alakultak ki, a cédulákat ugyanis egyenként a választási bizottság elnökének is ellenjegyeznie kell a csalások elkerülésére. A tárca bejelentette, hogy aki 23 óra előtt bejut a szavazóhelységekbe, leadhatja szavazatát; az urnákat csak akkor zárják le, amikor már az összes sorban álló voksolt.

A választást megelőző két hétben tilos közvélemény-kutatási adatokat közölni, a legutóbbi felmérésen ugyanakkor a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI), Silvio Berlusconi Hajrá, Olaszország! pártja, valamint a Matteo Salvini vezette Liga alkotta jobboldali koalíció bizonyult a legnépszerűbbnek. Szorosan mögöttük második helyen állt akkor a Demokrata Párt (DP), Enrico Letta vezetésével. Megválasztása esetén Giorgia Meloni lehet Olaszország első női kormányfője, noha szakértők szerint félő, hogy a koalíción belüli fel-felbukkanó érdekellentétek miatt a parlament első, október 13-ai üléséig nem alakul meg az új kormány. Az olasz politikai gyakorlat szerint ugyanis az államfő vezette kormányalakítási egyeztetések a felsőház és az alsóház elnöke megválasztása után kezdődnek.

PestiSracok facebook image

A választásokat a tervezettnél hat hónappal korábban tartják, mert Mario Draghi koalíciós kormánya július végén szétesett, ő pedig ennek következtében lemondott.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Matteo Bazzi

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.