Fontos a klímavédelem, de ha az emberek fáznak és éheznek, abból lázadás lesz – A jól védett Davosból nézve más a világ
Miközben az elit repülőgépekkel utazik Davosba vagy Aspenbe, hogy jól védett konferenciák keretében beszéljék meg a klímaváltozás visszaszorítása érdekében tervezett lépéseket, az átlagember problémáit a koronavírus-járvány okozta kihívások, az élelmiszerhiány, az energiaár-növekedés, recesszió és a növekvő infláció jelenti. Idén közel egymilliárd embert fenyeget az éhezés, amit tovább súlyosít a fosszilis energiaforrások használata mellett gyártott műtrágyák használata elleni tiltakozás a klímára hivatkozva, továbbá világszerte 4,5 millió ember halálát okozza a hideg, amely szám az energiaárak növekedése miatt nagy eséllyel nőni fog. Ám erről nem esik szó.
A koronavírus-járvány miatt egymilliárd gyerek esett ki az oktatásból átlagosan kilenc hónapra, ami 2040-ig évente 1600 milliárd dollár kiesést fog jelenteni a nemzedéküknek. Arról nem is beszélve, hogy a járvány miatt a gazdag országokban milliók fognak meghalni amiatt, hogy nem diagnosztizálták időben a betegségüket, a szegényebb országokban pedig a malária és a tuberkolózis szedi tovább áldozatait.
Persze a Davosban és Aspenben konferencián ücsörgő elitet ezek a problémák nem érintik, hiszen nekik magánegészségügyi ellátásuk van, magániskolákban tanulnak a gyerekeik, a recesszió pedig szintén nem fogja őket a földhöz vágni. Ők inkább azzal törődnek, hogy ígéreteket tegyenek azzal kapcsolatban, hogy az egész világot ráveszik majd a nettó zéró széndioxid-kibocsátásra való áttérésre vagy a szintetikus műtrágyák elhagyására. A klímaváltozás persze valós probléma és foglalkozni kell vele, de a médiában nagyon nagy hangsúlyt kapott, és már minden időjárás-változást környezeti katasztrófaként tálalnak. A tavalyi évben hurrikánokról szóltak a hírek, pedig 2021-ben volt 1980 óta a legkevesebb. A forróság miatt pedig több száz halálesetről számoltak be, figyelmen kívül hagyva, hogy a hideg miatt évente mintegy 4,5 millió ember hal meg, amit az energiahiány tovább fog növelni.
Élelmiszerválság fenyeget
Bár a globális elit évtizedeken át azt sulykolta nekünk, hogy a fosszilis energiaforrások használatának felszámolása költségek nélkül megtörténhet, sőt, még hasznot is húzhatunk belőle, több példa is mutatja, hogy nem így van. A környezetvédelem jegyében a holland kormány olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek megtizedelnék a mezőgazdaságot. Hollandia a világ második legnagyobb élelmiszerexportőre és épp akkor fenyegeti veszély, amikor az éhinség is itt van a küszöbön. A holland kormány azonban nem képes változtatni ezen az irányvonalon, mert a környezetvédők jogi lépésekhez folyamodtak az egyoldalú politika bebetonozása érdekében.
A helyzet nem sokkal jobb Srí Lankán sem, ahol betiltották a szintetikus műtrágya használatát, aminek hatására az élelmiszertermelés összeomlott, az ország valutája bezuhant, az éhező, elégedetlen polgárok pedig tüntetnek és a kormány lemondását követelik.
Méregdrága zöldítés
A problémát azonban lehetne kezelni. Egyrészt a gazdag országoknak egyszerűen abba kellene hagyniuk azt, hogy a biotermékekhez való ragaszkodással tovább növelik az élelmiszerárakat. Továbbá be kellene fejezniük az energiaárak növelését az időszakosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások használatának előírásával. Ehelyett fokoznunk kellene a jobb vetőmagokat célzó kutatás-fejlesztést, hogy több élelmiszert tudjunk előállítani kisebb környezeti lábnyom mellett.
A nettó zéró széndioxid-kibocsátás biztosítása lesz a legdrágább politika, amelybe a világ valaha is belevágott. A McKinsey számításai szerint egyedül a megújuló eszközök és az infrastruktúra költségei évente több mint ötezer milliárd dollárt tesznek majd ki a következő három évtizedben. Az EU-nak évente 69 milliárd eurót kell kifizetnie csak a megújuló energiaforrások támogatására. Bár az európai energiaárak erőteljes emelkedését részben a rosszul kialakított klímavédelmi politika okozta, azonban azért nagyrészt Oroszország védhetetlen háborúja és az EU szankciós politikája a felelős. Frans Timmermans, az Európai Unió alelnöke és a klímavédelem régi szószólója a jelenlegi klímavédelmi politika mellett is elismerte: az idén télen előfordulhat, hogy sok millió európai nem tudja majd fűteni otthonát. Ez szerinte
nagyon-nagyon súlyos konfliktusokat és viszályokat okozhat.
Igaza van. Amikor emberek fáznak, éheznek és elszegényednek, akkor annak lázadás a vége. Ha az elit továbbra is a hihetetlenül drága intézkedéseket erőlteti, amelyek nem a legtöbb embert érintő, sürgető megoldást követelő kihívások kezelésére irányulnak, akkor sokkal nagyobb globális káoszra kell felkészülnünk.
Forrás: Portfolio/Bjorn Lomborg, Copenhagen Consensus, Stanfordi Egyetem; Fotó: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller
