Pesti Srácok

György László: a „feelgood factor” nyomában, avagy miért éri meg stadionokat építeni

György László: a „feelgood factor” nyomában, avagy miért éri meg stadionokat építeni
Budapest, 2019. november 14. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) által közzétett fotón a Puskás Aréna 2019. szeptember 6-án. Az új létesítmény, amely a futballmérkõzések mellett többek között koncertek, világkongresszusok rendezésével a turizmust is növeli majd, a korábbi Népstadion helyén épült fel két és fél év alatt, részben hasznosítva annak elemeit. A Puskás Arénát a Magyarország-Uruguay barátságos mérkõzéssel avatják fel november 15-én. MTI/KKBK

Bárki bármit mond, bármeddig tart ez az időszak, nekem ez aranykor – írta közösségi oldalán Dr. György László. A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a hétfői, ismét telt házas, Magyarország–Olaszország Nemzetek Ligája-mérkőzést megelőző posztjában kifejtette, miért éri meg stadionokat építeni.

Az államtitkár szerint lehet sokféleképpen magyarázni, de a magyar válogatott felnőtt mentálisan, küzdeni tudásban, szervezettségben az élvonalhoz a világ legrajongottabb, legtöbb embert megmozgató sportjában. Hozzátette ugyanakkor, ehhez infrastrukturális fejlesztések is kellettek. Hogy pontosan miért, azt három pontban foglalta össze:

  1. Egy 60 éve amortizálódó infrastruktúrát építettünk újjá a következő 60 évre.
  2. Ez alatt az idő alatt, 2010 és 2020 között utakra, hidakra, autópálya-építésre, kórház-, iskola-, óvoda-, bölcsődefelújításra és -építésre több mint 10 ezer milliárd forintot költöttünk!
  3. A németek precízek, mindent kiszámolnak. A University of Bonn, Németország elit kutatóegyetemének kutatói számszerűsítették a 2006-os németországi foci vb és a végén elért 3. helyezésük német gazdaságra gyakorolt közvetett, vagyis járulékos hatásait. Előzetesen a német kormány 1.6 százalékos növekedést várt 2006-ra, látva az eufóriát az előrejelzésüket 2.3 százalékra módosították, a vége 3.2 százalék lett.

Utóbbi jelenséget az államtitkár az úgynevezett viselkedési közgazdaságtan tételével magyarázta. Álláspontja szerint, ha bizakodók az emberek, reménnyel telve formálják a jövőjüket, többet fogyasztanak, vállalkozóként bátrabban ruháznak be.

PestiSracok facebook image

-jegyezte meg.

Az államtitkár hozzátette, a stadionokat magyar munkások építették, magyar mérnökök tervei alapján, magyar anyagból. Tehát az a pénz, amit stadionokra költöttünk, a magyar gazdaságba áramlott vissza– jelezte.

-zárta gondolatait György László.

Forrás: György László Facebook-oldala, Fotó: MTI/KKBK

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.