Ókovács Szilveszter: egyszerűen túl kevés magyar balettművész végez ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Balett csak rájuk építhessen
Tovább folytatódik Ókovács Szilveszter és a Magyar Táncművészeti Egyetem szóváltása, ugyanis miután az MTE visszavágott a főigazgató Origón közölt Édes Néném sorozatában közzétett cikkére, Ókovács pontokba szedve fejtette ki ismét véleményét, amelyet az Indexnek juttatott el.
061.HU
Mint ismert a főigazgató első publicisztikájában azt írta, hogy „a hazai táncképzés immár huzamosabb ideje képtelen évente öt-hat olyan profi balettművészt kiforogni magából, aki magyar, aki klasszikusban is erős, és aki itthon képzeli el a karrierjét”. Ókovács Szilveszter megjegyzi, hogy nem csak a Magyar Táncművészeti Egyetemmel működnek együtt, „ahol gyenge a vízhozam, másik kúttal is kell próbálkozni: 2016 óta működtetjük a Magyar Nemzeti Balettintézetet, ahol több mint 100 kis magyar gyerkőc tanul balettozni”.
Erre válaszul a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) védelmében Kossuth-díjas táncművészek – köztük Orosz Adél, Volf Katalin, Bozsik Yvette, Zsuráfszky Zotán – nyílt levelet fogalmaztak meg Ókovács Szilveszternek, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának. Ebben visszautasítják a Magyar Táncművészeti Egyetemet ért alaptalan támadást. Mint írták, „a magyar kultúra ezen kis, ám igen sikeres területén, a táncművészetben, kifejezetten ártalmas, romboló az ön véleménynyilvánítása, mellyel sárba tiporja a táncszakma múltját, valamint az utánpótlás jelenét és jövőképét. Mindezt úgy, hogy amit állít az intézményről, tényszerűen nem igaz. Kérjük, a továbbiakban tartózkodjon a Magyar Táncművészeti Egyetem szakmai megítélésének nyilvános közzétételétől!”
Továbbá Kiss János, a Magyar Táncművészeti Egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke az Indexnek azt mondta, felháborodását és csalódottságát nehéz szavakba önteni, de a Magyar Táncművészeti Egyetem fenntartójának vezetőjeként nem hagyhatja szó nélkül Ókovács Szilveszter írását, aki a levelével átlépte a Rubicont. A kuratórium elnöke kifejtette, míg a MTE professzionális, kilenc évig tartó, egyetemi szintű táncművészképzés folyik, addig az Operaház, amelynek nem alapfeladata a táncművészképzés, csupán amatőr tanfolyam jellegű képzést tart fenn, amelyet három-négy év után kénytelenek elhagyni a tanulók, nincs fejlődési lehetőség.
„Az egyetem feladata a művészeti oktatás, az Operaházé a művészeti nevelés lenne, de ebben sajnos nem tudtunk együttműködni – mondja a kuratórium elnöke. – Főigazgató úr becsmérlő szavait úgy fogalmazta meg, hogy az MTE egyetlen eseményén sem jelent meg, annak ellenére, hogy minden főbb rendezvényünkre meghívtuk.
Ókovács Szilveszter a nyílt levél hatására most ismét tollat ragadott, és pontokba szedve azt írja: „1. Az inkriminált sorok nem az MTE minőségéről, hanem a magyar végzősök mennyiségéről szólnak: egyszerűen túl kevés magyar balettművész végez ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Balett csak rájuk építhessen, ezért alapítottunk saját, fizetős iskolát hat éve. 2. Az állításokkal szemben az elmúlt években nem nulla, hanem 19 végzőst szerződtettünk az MTE-ről, a kapcsolat és az együttműködés is folyamatos. 3. Az Operának el kell viselnie, hogy az MTE leamatőrözi a balettképzését, az MTE-nek pedig el kell viselnie, hogy megtört a monopóliuma egy civil kezdeményezéstől – mi ütésállók vagyunk, és nem megyünk feljelenteni. 4. Az »amatőr« operás balettnövendékek nemzetközi sikereiről a Magyar Nemzet c. lap is beszámolt hasábjain, és én hiszek az egykori lapomnak. 5. Ha elegendő számú magyar balettművész végezne »Kiss János egyetemén«, akkor lenne-e 30 százalék feletti számú külföldi művész »Kiss János Győri Balettjében«? 6. Kiss Jánost és Bozsik Yvette-et néhány éve az Operaház színpadára szerződtettük egy közös szilveszteri keringőre: igyekszem így gondolni rájuk, nem pedig ennek a méltatlan és igaztalan levélnek az aláíróiként. (A tételes választ saját cikkemben teszem majd közzé.)” – zárja válaszát a Magyar Állami Operaház főigazgatója.
