A Kúria elnöke is megszólalt az amerikai nagykövetségen járt bírók ügyében
Igencsak kiverte a biztosítékot az a Twitter-bejegyzés, amit az amerikai nagykövet posztolt. A nagy port kavart bejegyzésből ugyanis kiderül, hogy az Országos Bírói Tanács két bírája tett látogatást az amerikai nagykövetségen. A Tűzfalcsoport hétfőn kora este tette közzé a Kúria elnökének álláspontját az esettel kapcsolatban, amit szó szerint idéztek közösségi oldalukon.
Közzétették a Kúria elnökének válaszlevelét az amerikai nagykövetségen járt két bíró ügyében. A Tűzfalcsoport Facebook-oldalán azt írják: Varga Zs. András elnök arra utal, hogy az Országos Bírósági Tanács korábbi nyilatkozatát valójában a botrányos találkozó egyik bíró tagja írhatta. Az általa küldött írásban egyebek mellett arra is kitér, hogy nem támogatja a megalapozatlan kinyilatkoztatásokat tartalmazó - a metaadatok szerint Vasvári bíró úr által szerkesztett - közlemény kiadását". Mindezt azzal indokolja, hogy "egyes nagykövetségek természetesen kapcsolatot tartanak a fogadó állam intézményeivel. A hivatalos kapcsolatok helyszíne általában a fogadó állam intézményének székhelye." Tudomása szerint az igazságszolgáltatás képviselői is hivatalukban fogadták és fogadják a nagyköveteket, ha azok erre igényt tartanak. Az ünnepi fogadások nyilván nem tartoznak a hivatalos kapcsolat körébe - vélekedik. Hozzáteszi, arról nincs információja, hogy az OBT és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének kapcsolata az októberi két OBT ülés bármelyikén napirenden szerepelt volna. Ezért azt sem tudja, hogy melyik fél kezdeményezte a találkozót, és hogy arra miért a nagykövetség épületében került sor. Kiemeli: arról sincs tudomása, hogy bárki felhatalmazta volna az OBT tagjait arra, hogy kritikai véleményüket kifejtsék más ország képviselőjének.
Mi több, a megbeszélés tartalmáról sincs semmiféle tudomásom. Egyébként is az OBT képviselője a soros elnöke, neki kellett volna felhatalmazást kérnie a találkozóra.
Szavai szerint a követek és nagykövetek politikai szereplők. Hivatalos elnevezésük: 'rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter', illetve 'rendkívüli és meghatalmazott nagykövet’. A végrehajtó hatalom részeseiként saját országuk elnökének, miniszterelnökének vagy külügyminiszterének utasítására járnak el. Hozzáteszi: a “politikai kinevezett” fogalom a magyar jogban nem ismert. Az elnök arra is kitér, hogy a Kúria elnökét "egyébként sem kinevezik, hanem az Országgyűlés választja". Ennek megfelelően - az OBH elnökével és a legfőbb ügyésszel, valamint az Alkotmánybíróság elnökével és tagjaival együtt - a legmagasabb közjogi legitimációval rendelkező igazságszolgáltatási szereplők közé tartozik. Varga Zs. András úgy véli, hogy az OBT holnaputáni, november 2-ai ülése alkalmat adna az események megvizsgálására és megvitatására. A Kúria elnöke visszatetszőnek jellemzi azt a kísérletet, hogy az OBT az egyes tagjainak közfelháborodásra okot adó viselkedését valótlan és sértő tartalmú közlemény kiadásával kísérelje meg kendőzni. Végül arról tájékoztatja Elnök Asszonyt, hogy a közlemény kiadása esetén a saját álláspontját is nyilvánosságra fogja hozni, "mivel az igazságszolgáltatás kizárólag csoportérdeket szolgáló lejáratásának felelősségében továbbra sem kívánok osztozni."
Tény, hogy az OBT egyes tagjai más igazságügyi szereplők hitelességének megkérdőjelezése érdekében használják, de ettől még ennek értelmezhető jogi tartalma Magyarországon nincs.
