Pesti Srácok

Megújul a torockószentgyörgyi vár és az erdélyi falu több épülete

Megújul a torockószentgyörgyi vár és az erdélyi falu több épülete

Az erdélyi Torockó község az Európai Unió helyreállítási alapjából nyert támogatást a torockószentgyörgyi vár, a Rudnyánszky-kúria és nyolc hagyományos falusi ház felújítására - közölte hétfőn a település polgármestere.

Deák Székely Szilárd elmondta, hogy a múlt héten írta alá a szerződést a 2,155 millió eurós támogatásról, amelyből megerősítik a Toroczkay-vár romjait, felújítják a Rudnyánszky-kúriát és turisztikai látogatóközpontot alakítanak ki benne, valamint kiépítik a két látványosságot összekötő utat. Hétfőn újabb támogatási szerződést írt alá Bukarestben, amely a helyreállítási alapból 480 ezer eurót biztosít nyolc torockószentgyörgyi hagyományos ház felújítására. Deák Székely Szilárd hozzátette, hogy nem a vár újraépítését, hanem inkább a romok megerősítését, biztonságossá tételét tervezik. A vár tornyát - melynek a falai még állnak - kilátóként hasznosítanák, belsejébe csigalépő építését tervezik. A falak között, és a falakon útvonalakat alakítanak ki, amelyeket korlátok felszerelésével tesznek biztonságossá. Megjegyezte: a pályázat feszes tempót ír elő a felújításra. Jövő év március 31-ig meg kell kötni a kivitelezési szerződést, 2026. június 30-ig pedig be kell fejezni a munkálatokat. Mint elmondta, jelenleg a pályázati kiírás iratainak az előkészítése zajlik. A két éve megválasztott polgármester kiemelte: a megpályázott műemlék-felújítások révén először részesül EU-s pénzekből a község. Azt is fontosnak tartotta, hogy a források ezúttal Torockószentgyörgyöt teszik vonzóvá, és esélyt adnak arra, hogy itt is a turizmus felé forduljon a lakosság, akárcsak a szomszédos Torockón, ahol több mint negyven panzió működik.

A Székely-kő sziklatömbje lábainál fekvő Torockó és a közigazgatásilag hozzá tartozó, vele szomszédos Torockószentgyörgy a dél-erdélyi Fehér megye kevés magyar többségű települése közé tartozik. A 2011-es népszámlálás idején a két településen összesen 1126-an laktak, és a lakosság 86,5 százaléka vallotta magát magyarnak.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)