Orbán Balázs: Terrortámadásként kezeli Magyarország, ha valaki megtámadja a Török Áramlatot
Magyarországgal szembeni terrortámadásnak tekinti a kormány, ha valami történik a Török Áramlattal – fogalmazott az Index kérdésére Orbán Balázs miniszterelnöki politikai tanácsadó.
Orbán Balázs szerint a jelenlegi globális kihívások, különösen az orosz–ukrán háború közepette kiemelten kell kezelni a kritikus infrastruktúrák védelmét, amihez szerinte nemzetközi együttműködésre van szükség. Ezt támasztják alá az Északi Áramlatot ért támadások is, amelyek rávilágítottak arra, hogy elengedhetetlen a vezetékek védelmének biztosítása. Ha a Török Áramlattal történik valami, az az egész régiós gazdaságot tönkreteheti.
A kormány az országgal szembeni terrortámadásnak tekinti, ha valaki megtámadja a Török Áramlatot
– hangsúlyozta a politikai igazgató, aki kitért arra is, hogy a kelet–nyugati irányú kereskedelmi szállítási útvonalak hosszú időre befagytak, és az észak–déli irányokra terelődnek majd át, amiben fontos szerep hárulhat a Belgrád–Budapest vasútvonalra.
Gazdasági pezsgés a Kárpát-medencében
Orbán Balázs az Indexnek adott interjújában arra is kitért, hogy a V4-eket nem kell lecserélni, hanem párhuzamosan meg kell erősíteni a K8-as együttműködést. A politikai igazgató szerint a Kárpát-medence egy önálló gazdasági egység (ebbe nyolc ország tartozik bele: Magyarország, Szlovákia, Románia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria), amelynek ki kell aknáznia a lehetőségeit.
A Kárpát-medence önálló gazdasági egységet képez, ez a természeti adottság pedig együttműködésre késztet minket. Ezt már korábbi gondolkodók is kiemelték, tehát a feladat nem olyan bonyolult, egyszerűen követni kell a régiek iránymutatását
– fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója, aki úgy folytatta, hogy a nyitóbeszédére készülve a szakirodalomban azt találta, hogy a Harvard Egyetem kutatása szerint a Kárpát-medence és a skandináv országok adottságai között sok a hasonlóság.
Ugyanakkor hiába állnak rendelkezésre a források, azokat termőre is kell fordítani, ez pedig a térség feladata lenne, nem pedig más, külső országoké
– tette hozzá. A kuratórium elnöke megjegyezte: nemzetstratégiai cél, hogy a térségben gazdasági együttműködések jöjjenek létre. Az MCC is törekszik a Kárpát-medencei lábának megerősítésére.
Egy olyan korszak küszöbén állunk, ahol az erőteljes gazdasági növekedés a tudásra, az innovációra, az új megoldásokra épül
– hangsúlyozta.
Forrás: Index; Fotó: MTI/Kovács Tamás