Erdélyi Magyar Szövetség: Románia nem érett meg a schengeni csatlakozásra
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyesülésével november elején létrejött párt érthetőnek tartotta a romániai lakosság amiatti felháborodását, hogy csütörtökön az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsában Ausztria és Hollandia megvétózta Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. Úgy vélte azonban, hogy ebben a bukaresti politikai elitnek is jókora felelőssége van.
Ha Románia csak feleannyi energiát fektetett volna a politikai jelszavak szintjén oly sokat hangoztatott és vágyott nyugati integráció tényleges véghezvitelébe, mint a 19. századi, birodalomépítő reflexekből fakadó és Moldovát Romániával egyesíteni kívánó ténykedésébe, ma nagyobb eséllyel tudhatnánk magunkat a schengeni övezet teljes jogú tagjának
– állapította meg az EMSZ. A párt szerint a schengeni csatlakozás elutasításában meghatározó szerepe lehetett annak, hogy Románia nem hajlandó feladni a területszerzésre irányuló politikáját, talán soha nem látott méreteket öltött az országban az egyesülést napirenden tartók száma, és Bukarest a magyarság által is lakott régióktól elvont adólejek milliárdjaival épít egyre szorosabb kapcsolatokat Chisinauval.
Az állampolitikává emelt magyarellenesség, a román államelnök közösségünk ellen uszító megnyilatkozása, valamint az erdélyi magyarságot ért folyamatos és tervszerű támadások pedig szintén azt jelzik, hogy Románia nem érett meg a schengeni övezethez való csatlakozásra
– áll az állásfoglalásban. Az EMSZ szerint a schengeni csatlakozás meghiúsulása súlyos tanulópénz és a román külügy csúfos kudarca, amely annak ellenére következett be, hogy Románia igyekezett mintaországnak, a legmegbízhatóbb szövetségesnek mutatnia magát. Az EMSZ szerint ezek után elvárható lenne, hogy Bogdan Aurescu külügyminiszter vállalja a kudarcért a felelősséget.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) pénteken újabb közleményben emlékeztetett arra, hogy a román hatóságok az Európa Tanácshoz, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történt csatlakozás előtt tett ígéreteik tekintélyes részét – elfogadhatatlan kifogásokra hivatkozva – nem teljesítették.
Ismételten hangsúlyozzuk: érdekeltek vagyunk abban, hogy Románia csatlakozzon a schengeni övezethez, de ez csak azután történhet meg, ha a hatóságok különös figyelmet szentelnek az ország eddig nem teljesített nemzetközi kötelezettségvállalásainak
– írta az SZNT.
A közlemény szerint a magyar történelmi egyházakkal egy ütemtervet kell összeállítani vagyonaik visszaszolgáltatására és a magyar egyházi oktatás visszaállítására, úgy, ahogy az Románia Európa Tanácshoz való csatlakozásakor tett kötelezettségvállalásában áll. Az SZNT szerint szintén a jó szándék gesztusaként lehetne értékelni a párbeszéd megkezdését Székelyföld önkormányzataival, az Európa Tanács 1201/1993. számú ajánlásának a 11. szakaszáról, amely így fogalmaz: "Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek." Az SZNT úgy vélte, hogy ezeket a lépéseket akkor is meg kell tenni, ha közvetlenül nem szerepelnek a schengeni csatlakozás feltételei között, mert ezek a Románia által aláírt szerződések jóhiszemű teljesítéséről szólnak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP
