Horn Gyuláról sétányt? Furfangos csellel derült ki, hogy törvényt sérthetett a főváros a névadó döntéssel
Reméljük, hogy Horn Gyula mint közterület-névadó végleg lekerül a napirendről – írta a Magyar Nemzet. Mint kiderült, egy alapítvány kellett ahhoz, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állást foglaljon arról, hogy Horn Gyula részt vett, sőt, vezető szerepet vitt a kommunista önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában.
Az önkormányzati törvény szerint olyan személyről, aki XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, nem nevezhető el közterület. A törvény azt is előírja, hogy ha az önkormányzat döntése során kétség merül fel e tekintetben, akkor a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell kérni. A Magyar Nemzet felelevenítette, hogy a Fővárosi Közgyűlés júniusi ülésén kormánypárti képviselők aggályuknak adtak hangot, és nem is szavazták meg az előterjesztést, tehát kétség merült fel az elnevezéssel kapcsolatban. Ennek ellenére a fővárosi önkormányzat nem kérte az MTA állásfoglalását, rajta kívül viszont más nem fordulhatott az Akadémiához.
Felföldi Zoltán, a Magyar Nemzet publicistája szerint annak érdekében, hogy papírjuk legyen arról, hogy Horn Gyula XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, egy másik magánszeméllyel, továbbá Nagy Imre ügyvéddel közösen kezdeményezték a Horn Gyula Emlékére Alapítvány megalapítását. Ehhez a 2011. évi CLXXXI. törvény szerint kérniük kellett az MTA névhasználati engedélyét. Az MTA megtagadta az engedély megadását, az indoklás szerint azért, mert Horn Gyula „közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában”.
Felföldi Zoltán szerint ebből az következik, hogy Horn Gyuláról nemcsak civil szervezetet, hanem közterületet sem lehet elnevezni. Hangsúlyozta: Budapest önkormányzata egyrészt eljárásjogi szabálysértést követett el azzal, hogy a felmerült kétségek ellenére nem kérte az MTA állásfoglalását, másrészt törvényt sértett azzal, hogy olyan személyről nevezett el közterületet, amely személyről történő elnevezést törvény tiltja.
A fővárosi önkormányzat eljárásjogi szabálysértése következtében nem volt MTA-állásfoglalás Horn Gyuláról, most viszont, az általunk kezdeményezett alapítvány kapcsán, már van
– emelte ki Felföldi Zoltán. Mint kifejtette, az alapítvány alapító okiratának elkészítésében is közreműködő Nagy Imre ügyvédként a fővárosi kormányhivatalhoz fordult, és abban bíznak, hogy vagy törvénytelennek minősíti a kormányhivatal az elnevezést, vagy eljárásjogi szabálysértést állapít meg, és kötelezi a fővárosi önkormányzatot, hogy a kérdésben forduljon az MTA-hoz. Amely – Felföldi Zoltán ebben bízik – a fent említett civil szervezeti névadás ügyében hozott állásfoglalásával ellentétes állásfoglalást már nem adhat.
Reméljük, hogy Horn Gyula mint közterület-névadó végleg lekerül a napirendről
– emelte ki.
Emlékezetes, hogy nyáron a Fővárosi Közgyűlésben a XIII. kerületi sétány nevének vitájában a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője, Wintermantel Zsolt azt javasolta, ne nevezzenek el sétányt Hornról. Érdekes megnyilvánulása volt akkor Karácsony Gergelynek: a főpolgármester szerint a Horn Gyula sétánynak többek között az lesz a fontos üzenete, hogy „a bevallott bűnöket meg lehet bocsátani”. Ezzel szemben az egykori miniszterelnök nem tartotta bűnnek az 1956-os forradalomban vállalt szerepét. „Karhatalmista voltam, na és?” – jellemezte akkori tevékenységét a néhai szocialista kormányfő.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI
