Orosz külügy: Moszkva támogatja Szerbiát koszovói érdekeinek érvényesítésében
Oroszország továbbra is segíteni fogja Szerbiát abban, hogy megvédje legitim nemzeti érdekeit Koszovóban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) 1244. számú határozata alapján, amely továbbra is maradéktalanul hatályos – közölte Marija Zaharova külügyi szóvivő hétfőn, a tárca honlapján.
Az ENSZ-dokumentum értelmében Belgrád akár ezer rendőrt és katonát is Koszovóba vezényelhet, hogy biztosítsa a rendet és az ott élő szerbek védelmét. Az orosz külügyi szóvivő, aki Moszkva aggodalmának adott hangot a kiélezett helyzet miatt, hangsúlyozta: a feszültség fokozódásának határozottan véget kell vetni, a koszovói albánokat pedig vissza kell terelni a brüsszeli megállapodások keretébe, mindenekelőtt azáltal, hogy teljesítik a szerb önkormányzatok közösségének létrehozására vonatkozó kötelezettségvállalásukat. Úgy fogalmazott, hogy ezt már majdnem egy évtizede "szemérmetlenül elszabotálják".
Az 1244-es BT-határozat a szóvivő szerint valós esélyt kínál a koszovói probléma kiegyensúlyozott, méltányos és a nemzetközi joggal összhangban álló megoldásának kidolgozására. Közölte: Moszkva szolidaritást vállal a szerb vezetéssel, amely "joggal mutat rá a további tárgyalások értelmetlenségére", miután a koszovói albánok, valamint az őket támogató vezető nyugati államok – élükön az amerikaiakkal – "cinikusan figyelmen kívül hagyják" a vonatkozó BT-határozatot, a brüsszeli és washingtoni megállapodásokat és egyéb egyezségeket.
Zaharova a rendezés jogi alapjainak leértékelésére tett kísérletnek és károsnak minősítette, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter "elfogadhatatlannak" nevezte az 1244-es BT-határozatot. Méltatta a Belgrád által támogatott koszovói szerbek türelmét, amelynek köszönhetően szerinte eddig sikerült elkerülni a nagyobb incidenseket és a nyílt konfrontációt. A helyzet romlásáért az Albin Kurti miniszterelnök vezette koszovói vezetést és nyugati pártfogóit, elsősorban Washingtont tette felelőssé. Azt állította, hogy a "pristinai hatóságok" célja a feszültség fokozásával a tartomány északi, nem albán kerületeinek teljes ellenőrzés alá vonása. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd felélesztésében az uniós közvetítés újabb "fülsiketítő kudarcot vallott", mert Brüsszel szerinte részrehajló a koszovói albánok rovására.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök nem fordult segítségért orosz hivatali partneréhez, Vlagyimir Putyinhoz a koszovói feszültség csökkentése érdekében. Ugyanakkor barátinak nevezte a két ország kapcsolatát, valamint hangoztatta annak fontosságát, hogy alábbhagyjon a konfrontáció, diplomáciai úton rendezzék a konfliktust, és a szerbek összes jogát maradéktalanul tiszteletben tartsák.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Mihail Klimentyev
