Pesti Srácok

Románia 60 százalékos extraprofitadót vetett ki a fosszilis tüzelőanyag-ágazatra

Románia 60 százalékos extraprofitadót vetett ki a fosszilis tüzelőanyag-ágazatra

Romániában 60 százalékos extraprofitadót vetnek ki a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra: az erről szóló sürgősségi rendeletet szerdán fogadta el a bukaresti kormány.

Mihai Diaconu, a pénzügyminisztérium államtitkára a kormányülést követő sajtótájékoztatón azt mondta: Bukarest az emelkedő energiaárak által súlyosan érintett háztartások védelméhez rendel többletforrásokat amikor az EU tanácsának októberben elfogadott, a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendeletét alkalmazza. Az államtitkár szerint más uniós tagállamok is hasonlóan jártak el, például Hollandia, Franciaország és Németország 33, Írország 75, Olaszország 50, Csehország 60, Görögország pedig 90 százalékos szolidaritási hozzáárulásra kötelezte azokat a cégeket, amelyeket a háborús helyzet miatt kialakult válság kiugróan magas, előre nem látható többletnyereséghez juttatott.

Romániában a 60 százalékos extraprofitadót az éves nyereség azon részére kell kifizetniük a fosszilis tüzelőanyag-szektorban tevékenykedő vállalatoknak, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét.

Az ebből származó költségvetési többletforrások legalább 70 százalékát stratégiai beruházásokra, az energetikai hatékonyság növelésére és megújuló energiatermelésre fordítják. A 2022-es többletnyereségnek megfelelő szolidaritási hozzájárulás 2023. június 25-ig, a 2023-as extraprofit után járó adót pedig 2024. június 25-ig kell befizetniük az érintett energiavállalatoknak - magyarázta az államtitkár.

PestiSracok facebook image

Diaconu szerint az extraprofitadóból "pesszimista becsléssel" is mintegy 3,9 milliárd lejnyi (318 milliárd forint) többletbevétele származhat jövőre a román költségvetésnek.

MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.