Pesti Srácok

Az Európai Bizottságot nem különösebben érdekli a nemzeti konzultáció eredménye

Az Európai Bizottságot nem különösebben érdekli a nemzeti konzultáció eredménye

Bár az EU a demokrácia őreként tekint saját magára, most mégsem hatja meg őket, hogy Magyarország az unióban egyedüliként kérte ki a polgárai véleményét arról, hogy mit gondolnak az Oroszország elleni szankciókról. Arra emlékeztették inkább a magyar kormányt, hogy a másik 26 tagállamot kell meggyőzniük a szankciók eltörléséről. Ugyanakkor feltűnt a bizottságnak, hogy "csak" 1,4 millió ember foglalt állást a konzultáció keretein belül, ami úgy tűnik számukra nem mérvadó.

A magyar kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra szombaton, a Facebookra feltöltött videóban számolt be arról, hogy a megkérdezettek 97 százaléka elutasítja az unió Oroszország elleni szankcióit, amelyek a kormány szerint súlyos károkat okoznak. A felmérésben, aminek semmilyen jogi vonzata nincs, 1,4 millió ember vett részt.

Az Euronews tudosítója arról érdeklődött az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján, hogy hajlandó-e az EU teljesíteni a felmérésben résztvevők akaratát, és visszavonni az Oroszország elleni szankciókat. Peter Stano szóvivő közölte, hogy a Bizottság értesült a nemzeti konzultáció eredményéről, és a résztvevők alacsony számáról is. Majd emlékeztetett arra, hogy az összes szankciós döntést a tagállamok hozzák egyhangúlag.

Peter Stano felidézte, hogy eddig kilenc szankciós csomagot fogadtak el a tagállamok, ők döntenek arról, milyen gazdasági büntetőintézkedések legyenek, és hogy mikor és milyen körben legyenek azok alkalmazva. Majd kiemelte:

PestiSracok facebook image

Majd hozzátette: a szankciók felülvizsgálata, módosítása, illetve az esetleges újabb szankciók elfogadása is a tagállamok kezében van.

Peter Stano emlékeztetett arra, hogy ha a magyar kormány módosítani szeretné a szankciókat vagy esetleg eltörölni azokat, akkor erről a 27 tagállamnak kell döntenie egyhangúlag.

Jelenleg Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely a büntetőintézkedések eltörléséért kampányol, mivel láthatóan mély nyomokat hagy a szankciók által kialakult energiaválság a kontinensen.

Forrás: Euronews, fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.