Gulyás Gergely Kárpátalján: a keresztyén hit mélysége a megmaradás kulcsa
A Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) egyházkerületi ünnepi közgyűlésén Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: "hosszú történelmünk megmutatta, hogy a keresztyén hit mélysége ezekben az időkben a megmaradás kulcsa". A közgyűlésen letette az esküt Zán Fábián Sándor újraválasztott püspök, valamint az egyházi tisztségekre a 2022 decemberében megválasztott tisztségviselők.
A beregszászi református templomban megtartott közgyűlés résztvevőit köszöntő Gulyás Gergely kifejtette, hogy az Országgyűlés épülete előtt 1956-ban leadott sortűz áldozataira emlékező bibliai felirat – "Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk" – a szovjet csapatok kivonulásával és a kommunizmus bukásával nyerte el értelmét.
A magyar sors több mint egy évszázada nem azonos Magyarország sorsával. A 2011-ben elfogadott alaptörvény világossá tette, hogy minden magyar felelős minden magyarért, ezért a mindenkori magyar államnak "az egységes magyar nemzet elvét szem előtt tartva kell cselekednie"
– húzta alá a miniszter. Gulyás Gergely emlékeztetett: már Zán Fábián Sándor 2015-ös püspöki eskütételén is kiemelte, hogy Magyarország felelősséget visel a határainkon kívül élő magyar közösségekért.
Napjainkban a baj még nagyobb, a helyzet súlyosabb, "a püspöki szolgálat még nehezebb keresztet jelent". A kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben a világmagyarságot alkotó közösségek közül. Segítjük a kárpátaljai magyarságot és Kárpátalját, mindeközben támogatjuk Ukrajnát is
– jelentette ki Gulyás Gergely. Kifejtette: Oroszország a nemzetközi jog szabályait semmibe véve támadta meg hősiesen védekező szomszédját. Magyarország elítéli az agressziót, "fejet hajtunk minden hazáért és szabadságért harcoló katona előtt", együttérzünk a szeretteiket gyászoló családtagokkal. Ukrajna szenvedésében minden ott élő nemzeti közösség osztozik, Magyarország pedig fogadja a menekülők százezreit.
Büszkék vagyunk a kárpátaljai magyar intézményekre, amelyek a háború kezdete óta hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy a háborús térségből menekülőkről gondoskodjanak
– mondta Gulyás Gergely. Rámutatott: a magyar humanitárius segítségnyújtás értéke a háború kezdete óta meghaladta a 31 milliárd forintot, a karitatív szervezetek pedig eddig 3500 tonna adományt juttattak el Ukrajnába több mint nyolcmilliárd forint értékben. Gulyás Gergely megköszönte a KRE közreműködését a segélyek célba juttatásában, valamint kiemelte a kiváló munkakapcsolatot a kárpátaljai megyei vezetéssel, ami – szavai szerint – a kivételek közé tartozik.
Magyarország Ukrajna barátja szeretne lenni, de ma ezt szándékos félreértések, és a magyar közösség jogait sértő lépések nehezítik
– mutatott rá.
Miközben a szuverenitásának megsértését a nemzetközi jogra hivatkozva sérelmezi Ukrajna, nem helyes figyelmen kívül hagyni a területén élő nemzeti kisebbségeket illető alapvető jogokat és nemzetközi normákat
– mutatott rá a miniszter.
Azok a magyar férfiak, akik ukrán zászló alatt harcolnak, kiérdemelték, hogy ez az ország sajátjaként tekintsen rájuk, a magyar közösség tagjaira. Hosszú történelmünk megmutatta, hogy a keresztyén hit mélysége ezekben az időkben a megmaradás kulcsa. Hinnünk kell abban, hogy Kárpátalján is meg tudjuk menteni, vagy helyre tudjuk állítani a magyar életnek keretet adó közösségeket, a családokat, "a templomot és az iskolát". Isten óvja Kárpátalját és a kárpátaljai magyarságot!
– zárta szavait Gulyás Gergely.
A kárpátaljai megyei tanács elnöke, Volodimir Csubirko magyarul köszöntötte az ünnepi közgyűlés résztvevőit, majd megköszönte Gulyás Gergelynek, hogy egyértelművé tette Magyarország álláspontját a háborúval kapcsolatban. A megyevezető emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét, és jóval a háború kitörése előtt népirtásként az 1930-as évek nagy éhínségét. Nem szabad engedni a provokációknak és meg kell őrizni a békét Kárpátalján – húzta alá Csubirko, aki összefogásra szólította fel a különböző felekezetek híveit.
Zárszavában Zán Fábián Sándor püspök 2023-at a remény évének nevezte, és elmondta: azért kell imádkozni Kárpátalján, hogy az elhalófélben lévő közösségek újraéledjenek. Mint mondta, minden háború véget ér és eljön a béke.
Addig nekünk Isten ígéreteire hagyatkozva, a Szentlélekért könyörögve kell helytállnunk tanítványként, emberként, egymásért és senki ellen
– fogalmazott a KRE püspöke.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
