Pesti Srácok

Lengyelország az amerikai kongresszushoz fordul a második világháborús német jóvátétel ügyében

Lengyelország az amerikai kongresszushoz fordul a második világháborús német jóvátétel ügyében

Lengyelország az amerikai kongresszustól is támogatást kér ahhoz a törekvéséhez, hogy Németországtól jóvátételt kapjon a második világháborúban általa okozott károkért - jelentette be kedden Arkadiusz Mularczyk lengyel külügyminiszter-helyettes.

Sajtóértekezletén Mularczyk elmondta: Varsó kedden fordul támogatásért az amerikai kongresszus illetékes bizottságaihoz, valamint konkrét képviselőkhöz és szenátorokhoz is.

- indokolta Mularczyk a jóvátétel ügyében tett újabb lengyel lépést.

PestiSracok facebook image

Aláhúzta: Németország máig nem kárpótolta Lengyelországot a háborús veszteségekért, és a háború során üldöztetéseknek kitett lengyel állampolgárok sem kapták meg az őket megillető jóvátételt. "Teljesen aránytalannak" nevezte ebben a tekintetben Lengyelország és a nyugat-európai államok és társadalmak egymással összehasonlított helyzetét.

Felidézte: a jóvátétel kapcsán Varsó az utóbbi időben már az ENSZ-hez, az Európai Tanácshoz és az UNESCO-hoz is fordult, valamint 50 országhoz, amelyek az Európa Tanács, a NATO és az Európai Unió tagállamai. A szétküldött diplomáciai jegyzékekben a lengyel követelmények jogi, ténybeli és erkölcsi alapjairól tájékoztatják a címzetteket.

Visszautasították a kérést

Lengyelország október elején küldte el Németországnak az 1939-1945-ös német agresszió és megszállás következményeiről, ezek rendezéséről szóló diplomáciai jegyzéket. Berlin azonban január elején visszautasította a jóvátételi tárgyalások felújítására vonatkozó lengyel kérést.

A Berlinbe küldött októberi jegyzék fő forrását képező, szeptemberben bemutatott lengyel parlamenti bizottsági jelentésben, amelyet 2017 óta Mularczyk irányítása alatt készítettek, 6200 milliárd zlotyra (525 600 milliárd forint) becsülték az "anyagi és nem anyagi" háborús károkat.

Az egykori Német Demokratikus Köztársaság és a volt Szovjetunió közötti 1953-as megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a "szovjet blokknak" járó német jóvátétel neki ítélt részéről.

A jelenlegi lengyel kormány álláspontja szerint a szovjet nyomásra tett nyilatkozat - amelyet a lengyel jogi közlönyben annak idején nem tettek közzé, csak a Trybuna Ludu kommunista napilapban jelent meg 1953 augusztusában - nem kötelező erejű nemzetközi jogforrás.

Forrás: MTI, fotó: Gov.pl

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.