Pesti Srácok

Novemberben 3,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta és 4 millió 706 ezren dolgoztak

Novemberben 3,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta és 4 millió 706 ezren dolgoztak

A munkanélküliek száma 2022 novemberében 187 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken, azzal együtt, hogy közel 5 millióan dolgoznak ma Magyarországon.

A fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlag szerint tavaly szeptember–novemberben az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma hétezerrel, 184 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal, 3,8 százalékra nőtt. Ez idő alatt a 15–24 éves munkanélküliek száma 2900-zal, 34 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,0 százalékponttal, 10,9 százalékra mérséklődött; az összes munkanélküli 18,5 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály 3,4 százalékos munkanélküliségi rátája 0,2 százalékponttal, míg az 55–74 éveseké kismértékben, 0,1 százalékponttal, 2,8 százalékra emelkedett. A munkakeresés átlagos időtartama 9 hónap volt, a munkanélküliek 31 százaléka legalább egy éve keresett állást. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint november végén a nyilvántartott álláskeresők létszáma 3,6 százalékkal, 234 ezerre csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Több fiatal is dolgozik, mint egy éve

Tavaly a szeptember–novemberi háromhónapos időszak átlagában az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 26 ezerrel több, 4 millió 713 ezer volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 26 ezerrel és a külföldön dolgozóké 16 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 16 ezerrel csökkent. Szeptember–novemberben a 15–64 évesek közül 4 millió 597 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,6 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott: 2 millió 434 ezret tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 10 ezerrel, 2 millió 163 ezerre, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 70,2 százalékra emelkedett. A fiatalok – 15–24 éves – korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 277 ezer volt; foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 28,2 százalékra emelkedett. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú – 25–54 éves – népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,2 százalékponttal, 88 százalékra, míg az idősebb – 55–64 éves – korosztályban 2,5 százalékponttal, 66,9 százalékra emelkedett.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)