Rétvári: a háborút csak elkerülni lehet
A háborút csak elkerülni lehet, mert nem tudható, mi lesz a végkimenetele, és olyan következményekkel járhat, melyekre a háború elején még senki sem gondolt – mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára vasárnap Kismaroson.
Rétvári Bence, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, a Dunakanyarból német származásuk miatt málenkij robotra elhurcolt áldozatokról tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy Sztálin már 1943 novemberében jelezte Teheránban a többi szövetséges államnak, hogy a szovjetek által felszabadítottnak nevezett területről több millió németet fognak elhurcolni. Hozzátette, a későbbi parancs szerint minden 17 és 45 év közötti férfit és minden 18 és 30 év közötti nőt, aki németes nevű, el kellett vinni a Szovjetunióba, hogy munkájukkal segítsék a háború utáni újjáépítést. Sztálin terveiben kezdetben összesen 4 millió német elhurcolása szerepelt, de ahogy haladt a front és egyre erőteljesebb ellenállásba ütköztek a szovjetek, ez a szám egyre nőtt – fűzte hozzá az államtitkár.
Rétvári Bence felidézte, hogy 76 évvel korábban csak néhány órát kapott a Dunakanyar településein élő többszáz család arra, hogy összecsomagolják az életüket.
Ezeknek az embereknek semmiféle bűnük nem volt, még csak nem is harcoltak a Szovjetunió ellen, elhurcolásuk oka az volt, hogy minden településnek teljesíteni kellett a kirótt számokat. Nem tudták ezek az emberek, hová mennek és mennyi időre
– tette hozzá Rétvári Bence. Az államtitkár az elhurcoltak számának érzékeltetésére azt elmondta, képletesen egy akkora vonatszerelvényt kellett megtölteni Sztálin parancsára, amelynek a mozdonya Debrecenben volt, utolsó szerelvénye pedig Székesfehérváron. Kiemelte, hogy 800 ezer honfitársunkat vitték el a Gulágra vagy málenkij robotra, 200 ezren soha nem tértek haza. Kitért arra, hogy ahol a kommunisták a világon hatalomra kerültek, mindenhol kényszermunkatáborokat hoztak létre. Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, egy háború elején soha nem lehet tudni, mi lesz a végkimenetele.
Ki gondolta volna, hogy amíg 1939-ben Németország és a Szovjetunió szövetségesként rohanja le Lengyelországot, pár évvel később már egymás ellen harcolnak?
– vetette fel. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban azt mondta, hogy annak az elején sok európai ország olyan ígéretet tett, amely szerint csak az emberi élet kioltására nem alkalmas fegyvereket adnak Ukrajnának, ez azonban mára teljesen megváltozott. Hozzátette, amikor emlékezünk, akkor a jelenkorra is gondolnunk kell, és olyan döntéseket kell hoznunk, hogy a korábbi szörnyű helyzetek ne ismétlődhessenek meg.
Fontosabb érték, mint az emberi élet, nincs, mindenkinek az élet védelmében kell cselekednie. Tegyünk mindennap a háború ellen és tegyünk mindennap a békéért!
– fogalmazott Rétvári Bence.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Ujvári Sándor
