Schmidt Mária: Kína megkérdőjelezheti az USA hegemóniáját
Miután a britek visszaadták Kínának Hongkongot, azonnal elkezdték a demokratizálódásért küzdő csoportokat szponzorálni – olvasható Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának a Látószög blogon megjelent írásában. A főigazgató írásából kiderül, mindez egy olyan destabilizációs terv része, amely recept a világ számos pontján tetten érhető.
Amikor kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy Kína amerikanizálódásának egyre halványabbak az esélyei, és hogy az USA várakozásával ellentétben Kína nemcsak Amerika hatalmas felvevőpiaca lesz, mint ahogy azt az USA a 19. század végétől tervezte, hanem jelentős beszállítója, mi több, hitelezője is, lépéskényszerbe került. Azzal is szembe kellett néznie, hogy Kína megkérdőjelezheti hegemóniáját– olvasható a a Terror Háza Múzeum főigazgatójának elemzésében. Schmidt Mária felidézi, britek a hongkongi koronagyarmat átadására készülve hirtelen rádöbbentek, hogy legfőbb ideje Hongkongot demokratizálni, és olyan demokráciát követelő csoportokat kezdtek pénzelni, mint az Occupy Central-t és az Umbrella Movement-et.
Az magától értetődő volt, hogy a fenti szervezetek egyike sem követelt demokráciát, általános választásokat a brit uralom alatt, ahogy külföldre sem utaztak, hogy támogatást kérjenek harcukhoz, amit az emberi jogokért vívnak. Mindezzel megvárták az átadás-átvételt, a kínai fennhatóságot. Végül is kitalálóik olyan időzített bombának szánták őket, amit csak akkortól élesítettek be
– olvasható az elemzésben, amelyből kiderül, hogy a britek a nyugati tőke hídfőállásként kívánták a gyarmati uralom lezárultával is felhasználni Hongkongot.
A destabilizációs receptről szólva a főigazgató kifejtette, 2014-ben 79 napon keresztül bénították meg Hongkong egyes részeit a tüntetők. Az akkori főkormányzó, Leung Chun-ying szerint bizonyítottan külföldi erők álltak a város történetének addigi legsúlyosabb civil engedetlenségi mozgalma mögött. Állítását alátámasztja, hogy az USA szakértői addigra kineveltek, kiképeztek, és nagyra növesztettek egy olyan „demokratikus” ellenzéket, aminek egy része a Kínától való elszakadást, vagyis a hongkongi szuverenitás kivívását, értsd: a teljes autonómiát követelte. Másik része pedig a jól bevált emberjogi követelésekkel kampányolt, és több demokráciát követelt. Az USA kongresszusa által pénzelt US Agency for Global Media (USAGM), a Voice of America és a Radio Free Asia adókkal, a CIA National Endowment for Democracyval (NED) alapítványával együtt felelt a közhangulat szításáért, a megfelelő számú aktivistáért és az akciótervekért. Az Open Technological Fund biztosította a műveletekhez szükséges lehallgatásbiztos kommunikációs eszközöket, az első körben kb. 2 millió dollárért. Ez ugyanaz a NED, ami Minszkben, majd Kijevben is részt vett a Majdanon folyó elégedetlenségek felhangosításában és szervezésében–olvasható az elemzésben.
Amiket mostanában csinálunk, annak jelentős részét 25 évvel ezelőtt a CIA még fedetten csinálta
– idézte a főigazgató Allen Weinstein, a NED egyik alapítója. A NED az elmúlt két évtizedben dollármilliókat adott azoknak a hongkongi civil szervezeteknek, akik a demokráciáért folytatott küzdelmükhöz igénybe vették az USA segítségét.
Schmidt kifejti, a NED célja az volt, hogy „a polgárokat, mindenekelőtt az egyetemi tanulókat fejlessze, felkészítse a nyilvános vitákra, hogy a politikai reformokat képviselni tudják. Arra, hogy az általános választások mellett tudjanak agitálni. Hogy a hongkongi és kínai polgárok hangja hallhatóvá váljon.”
A legagresszívebb diáktüntetők közül egyesek esetenként kétezer hongkongi dollárt kaptak, a többinek be kellett érniük ötszázzal. A kiképzett és felkészített ellenzék jelenléte a hongkongi utcákon évről évre láthatóbbá vált. 2017-ben, Hongkong visszatérésének 20. évfordulóján Hszi Csin-ping kínai elnök figyelmeztetett: Ha magával ragad bennünket a túlzott politizálás örvénye, és szándékosan élezzük az ellentmondásokat és a konfrontációt, az nem a probléma megoldását szolgálja, hanem komolyan akadályozza a gazdasági és társadalmi fejlődést
– fogalmaz az elemzésben Schmidt Mária. Válaszul Kína 2020. június 30-án egy Hongkongra vonatkozó új nemzetbiztonsági törvényt fogadott el. Ennek alapján a hatóságok felléphetnek minden olyan állam- és alkotmányellenes erő ellen, akit, vagy amit a hatóságok annak látnak– írja a főigazgató. A törvény többek között kimondja: „Aki Hongkongnak Kínától való elszakadása mellett áll ki, vagy idegen erőkkel működik együtt, az életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható.”
Forrás: Látószög blog, Fotó:Reuters