Századvég-kutatás: még a németek szerint is Németország energiapolitikája felelős Európa energiaválságáért
Mérete és politikai súlya miatt Németország nagyobb hatást gyakorol Európa energiapolitikájára, mint más tagállamok. A Századvég kutatásának eredményei alapján az európai polgárok 89 százaléka felelősnek gondolja az elhibázott német energiapolitikát az európai energiakrízis kialakulásáért, és a válaszadók fele nagy szerepet tulajdonít Németországnak.
Az európai energiaválság kirobbanása óta egyre több kritika éri Németország energiapolitikai törekvéseit. A működőképes német atomerőművek bezárása súlyosbította a kapacitáshiányt az Európai Unió árampiacán. Az Északi Áramlat–2 gázvezeték engedélyeztetésének akadályozása kereskedelmi konfliktust okozott az Európai Unió és Oroszország között, ami miatt az orosz fél már a háborút megelőzően is csökkentette az EU-ba leszállított földgáz mennyiségét. A háború kirobbanását követően pedig Oroszország azután kezdte el korlátozni szállításait az Északi Áramlat–1 vezetéken, hogy Németország államosította az orosz Gazprom tulajdonában álló gáztárolókat, valamint bejelentette, hogy két éven belül teljesen megszakítja a gázkereskedelmet Oroszországgal.
A Századvég Európa Projekt-kutatásának keretében arról kérdezte az európai polgárokat, hogy egyetértenek-e a Németországgal szemben megfogalmazott kritikákkal, azaz felelősnek tartják-e a német energiapolitikát a kialakult energiaválságért.
Tízből kilenc német polgár felelősnek tartja országának energiapolitikáját a válságért
Az európai polgárok elsöprő többsége (89 százaléka) szerint az elhibázott német energiapolitika felelős az európai energiaválság kialakulásáért, és csaknem fele (48 százaléka) nagy szerepet tulajdonít Németországnak. Meglepő, hogy a leginkább kritikus Finnország, Csehország és Szlovénia után Németországban a legmagasabb azoknak az aránya, akik szerint a német törekvéseknek nagy szerepe volt a válságban. A kritikusan vélekedők magas arányára magyarázatot jelenthet, hogy a finn, a cseh és a szlovén polgárok körében – uniós összevetésben – egyaránt kiemelkedő az atomenergia támogatottsága, ráadásul utóbbi kettőben a polgárok nagy aránya szankciókritikus álláspontot képvisel. Németországban vélhetően a rezsiköltségek drasztikus növekedése emelte meg a lakosság általános elégedetlenségét a kormány intézkedéseivel szemben.
Az energiapolitikai sarokpontokról alkotott véleménykülönbségek miatt a magyar válaszadók szintén kritikusak a német törekvésekkel szemben: 52 százalékuk nagy szerepet tulajdonít Németországnak az energiaválság kialakulásában.
Azoknak az aránya, akik nem tartják a német energiapolitikát felelősnek a helyzetért, Luxemburgban (20 százalék), Bulgáriában (18 százalék) és Hollandiában (17 százalék) a legmagasabb. Luxemburg és Hollandia esetében az eredményekre magyarázatot jelenthet, hogy mindkét ország nagy mennyiségű energiát importál Németországból. A bolgár eredmények meglepőek, mert Bulgária nem áll szoros kereskedelmi kapcsolatban Németországgal az energiaszállítások terén, ráadásul az országban mind a szankciókritikusok, mind az atomenergiát támogatók aránya magas.
