Pesti Srácok

Áder János: ne töltsünk hat óránál többet képernyő előtt!

Áder János: ne töltsünk hat óránál többet képernyő előtt!

Az internet, a közösségi média, a digitalizáció volt a témája Áder János volt államfő Kék bolygó című podcastja hétfőn megjelent adásának. A beszélgetőtársak a függőség kialakulása ellen azt javasolták, hogy ötéves kor alatt ne adjunk "kütyüt" a gyerek kezébe, ne töltsünk hat óránál többet képernyő előtt, és a könyvolvasás is maradjon életünk része.

A legnépszerűbb videómegosztón is elérhető műsor vendége Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány elnöke volt, akinek Nonkonform című könyve adta a beszélgetés alapját. Böszörményi-Nagy Gergely azt mondta, ellentétben a "technooptimistákkal" – akik a technológiai fejlődésben szükségszerűen kedvező folyamatot látnak – ő szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a mostani digitális technológiák életünkre gyakorolt hatása kizárólag pozitív lenne. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke megjegyezte: az internet megjelenésével egyfajta hurráoptimista hangulat uralkodott a technológiával összefüggésben, amely egyben komoly információrobbanást is hozott. Böszörményi-Nagy Gergely erre reflektálva azt mondta: "komoly kérdőjelek vannak a körül", hogy az emberi agy képes-e befogadni ennyi információt.

– jegyezte meg, hozzátéve: egyfajta digitális szolgaság az, amikor önkéntelenül pörgetjük a hírfolyamot. Áder János szerint mindenkinek fel kellene mérnie, mennyi időt tölt a képernyő előtt, és mennyi ebből a hasznos tevékenység. A korábbi köztársasági elnök a Nonkonform című könyvből idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális olvasás a papíralapúhoz képest jelentősen "roncsolja" a figyelem képességét. Böszörményi-Nagy Gergely szerint az ő generációja az utolsó, amely még emlékszik az internet nélküli világra.

PestiSracok facebook image

– mondta. Kitért arra, hogy gyakran nem tesznek különbséget az interneten egy értékteremtő tudós és egy TikTok-sztár elérése, népszerűsége között.

– fűzte hozzá. Böszörményi-Nagy Gergely szerint központi szabályozási megoldás nem létezik, azt az otthoni szokások körül kell keresni, valamint a természetben töltött idő és egyéb "analóg elfoglaltságok", mint például a társasjátékok is segítenek frissen tartani a tudatot és az érzékszerveket.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.