Pesti Srácok

Rohamosan javul a Honvédség ütőképességének megítélése

Rohamosan javul a Honvédség ütőképességének megítélése

Tovább javult a magyar hadsereg nemzetközi megítélése. Az egyik legelismertebb haderőösszesítő portál adatai alapján a Honvédség Közép-Európa második legerősebb hadereje, Európában pedig a legjobb húsz között szerepel.

Európa 20. legütőképesebb hadserege immár Magyarországé – derül ki a nemzetközi fórumokon is sokat hivatkozott Global Firepower (GFP) 2023-as indexéből. Hazánk előtt Finnország található; de a közép-európai régióból csupán Románia (16.), illetve Csehország (17.) előzi Magyarországot. Globálisan nézve ugyancsak pozitív tendencia látható, már ami a magyar haderőt és annak koncepciózus fejlesztését illeti: 2017-ben a világ vizsgált százharminc országból Magyarországot a 63. helyre rangsorolták; tavaly az 56.; idén az 54. pozícióba helyezte a GFP indexe. Hazánk mögött sorakozik fel ma már többek között Szerbia, Szlovákia, Horvátország, Ausztria, Szlovénia és Bulgária is.

Amint a Mandiner összegzéséből kiderül, a GFP sorra veszi az adott ország népességét, természeti adottságát, erőforrásait, földrajzi helyzetét és költségvetését, valamint számításba veszi az államok hivatásos (plusz tartalékos) katonai humánerőforrásait, szárazföldi, légi és vízi eszközállományait. Ezekből képeznek egy mutatót, ahol a nulla az elméletileg lehetséges legjobb értéket jelenti. Érzékeltetésként: Magyarország indexe 2022-ben 0,8633; idén 0,8643 volt. Az abszolút első helyezett Egyesült Államok ezzel szemben 0,0712-es; az utolsó, száznegyvenötödik Bhután pedig 6,2017-es mutatóval bír a Global Firepower szakportál szerint.

Forrás: Mandiner; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.