A törökök is jóváhagyták Finnország NATO-csatlakozását
Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken, Ankarában bejelentette, hogy Törökország hozzájárul Finnország NATO-csatlakozásához, ahogyan Magyarország is. Svédország azonban nem teljesítette a török elnök kérését, ezért azt egyelőre nem támogatják. Erdoğan azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Sauli Niinistö finn elnökkel közösen tartott négyszemközti megbeszélésüket követően. A török államfő reményét fejezte ki, hogy a török parlament még a május 14-én tartandó választások előtt ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását.
Finnország "őszinte és konkrét" lépéseket tett a tavaly június 28-án Madridban aláírt török–svéd–finn háromoldalú memorandumban foglalt vállalások teljesítése érdekében
– mutatott rá. Mint fogalmazott, Finnország tagságával a NATO még inkább megerősödve játszik aktív szerepet a globális biztonság és stabilitás megőrzésében.
Törökország a NATO nyitott ajtók politikájának határozott támogatója
– húzta alá a török elnök. Erdoğan ugyanakkor jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 "terroristát", akiket Törökország követel.
Finnország esetében ilyen dolgok nincsenek
– tette hozzá.
Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.
A török államfő leszögezte: Svédország nem teljesítette a vállalásait, hanem "kitárta a karjait a terroristák előtt".
Stockholm utcáin folyamatosak a PKK "leágazásainak" megmozdulásai
– hangoztatta.
Sauli Niinistö finn elnök a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki Erdoğan bejelentését illetően.
Ez minden finn számára fontos hír
– emelte ki, egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy Finnország NATO-tagsága nem lehet teljes Svédország nélkül, mert a két szomszédos ország érdekei közösek.
Törökországnak a Svédországhoz fűződő viszonya januárban mérgesedett el. Először január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdoğant jelképezte, majd január 21-én egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy szélsőjobboldali párt dán vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt. Erdoğan január 23-án kijelentette: nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően a "gyalázatos" Korán-égetés után. A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Török elnöki sajtóiroda
