Anyák lehetnek egy évtizeden belül férfiak is, az egereknél már sikerült a teszt
Az elkövetkező tíz év során lehetségessé válhat, hogy férfiak sejtjeiből termékeny női petesejteket hozzanak létre laboratóriumban – jelentette be egy neves japán kutató. A szakember és munkatársai egereknél már sikeresen alkalmazták a technikát, és már vizsgálják, hogyan lehetne azt humán klinikai eljárássá átültetni. A tudományos előrelépés egyfelől ígéretes módszer lehet egyes súlyos meddőségi állapotok kezelésére, másrészt lehetőséget teremthet arra is, hogy az azonos nemű párok biológiai szülőkként vállaljanak közös gyermeket – írja a The Guardian. De miről is van szó pontosan?
Japán kutatók Kacúhikó Hajasi, a Kjúsúi Egyetem tudósa vezetésével először hím egerek bőrsejtjeit újraprogramozták pluripotens őssejtekké, amelyek Y kromoszómáját aztán más őssejtek X kromoszómájával cserélték ki. Így tehát két X kromoszómás őssejtek jöttek létre, amelyeket aztán egy, a nőstény egerek petefészkét imitáló organoidban tenyésztettek petesejtekké (oocitákká). Végül a petesejteket megtermékenyítették normál hímivarsejtek segítségével, összesen mintegy hatszáz embriót létrehozva. Az embriókat beültették nőstény egerek méhébe, az így kialakult vemhességekből pedig született hét egészséges egérkölyök.
Komoly mérföldkőhöz ért a tudomány
Az eljárás hatékonysága elmarad a hagyományos lombikprogramokétól, tekintve, hogy a mesterségesen létrehozott embriók alig egy százalékából született életképes utód, míg a nőstény egerektől vett petesejtekkel ez az arány öt százalék körüli volt. Mégiscsak az történt azonban, hogy két hím egyed, azaz két biológiai apa utódaként jöttek világra újszülött rágcsálók. Mi több, a kísérleti egerek minden vizsgálat szerint egészségesek voltak, élettartamuk is normális volt, és elérve az ivarérettséget még utódokat is nemzettek. Tudósoknak egyébként már korábban is sikerült már különböző genetikai módszerekkel két apától közös utódot létrehozniuk. Ez azonban az első eset, hogy életképes petesejteket is létrehoztak hím egyedek sejtjeiből; ezáltal egy jelentős mérföldkőről beszélhetünk.
Hajasi csapata ugyanakkor nem kisebb fába véste a fejszéjét, mint hogy a közeljövőben megpróbálja emberi sejteknél is megismételni a bravúrt, ezáltal kitaposva az ösvényt a módszer klinikai alkalmazása előtt. A kutatás elsődleges motivációja ugyanis az volt, hogy megoldást találjanak olyan súlyos meddőségi zavarok kezelésére, mint például a nőket érintő Turner-szindróma, amely esetén az X kromoszómák egyike részben vagy egészben hiányzik a nők kromoszómakészletéből.
Szigorúan technológiai oldalról nézve ez akár már 10 éven belül lehetővé válhat
– véli Hajasi. Hozzátette azonban, hogy nem szabad elfelejteni, hogy ez nemcsak egy tudományos program, hanem egyben társadalmi kérdés is; ennél fogva több tényező is befolyásolja, hogy mikor válhat a klinikai ellátás részévé. A személyes véleményét megfogalmazva arról beszélt: támogatná, hogy két férfinek ilyen módon közös gyermeke születhessen, amennyiben sikerül igazolni, hogy az eljárás biztonságos.
Optimista becslés lehet a 10 év
Habár a japán kutatók bizakodóak, azért akadnak szkeptikusabb hangok is a témában. George Daley, a Harvard Egyetem orvosi kara dékánja például elismerte, hogy a kísérleti eredmények elbűvölőek, de azért korábbi kutatásokból az is látható, hogy emberi sejtekből jóval nagyobb kihívás gamétákat, női ivarsejteket létrehozni laborban, mint egerek sejtjeiből.
Még mindig nem értjük eléggé a humán gametogenezis egyedi biológiáját ahhoz, hogy reprodukálni lehessen Hajasi egereknél elért kihívó eredményeit
– húzta alá a professzor. Hasonló véleményt fogalmazott meg Amander Clark is, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatója, aki maga is laborban tenyésztett gamétákkal kapcsolatos vizsgálatokat folytat munkája során. Kifejtette: hatalmas ugrás lenne átültetni a japán kollégák módszerét emberi sejtekre, elvégre a tudomány eddig arra sem volt képes, hogy női sejtekből hozzon létre egészséges petesejteket. Voltak már ilyen jellegű próbálkozások, és petesejtek prekurzorait sikerült is megalkotni, de a sejtek fejlődése eddig mindig megállt a meiózisnál, amely kritikus fontosságú lépés a sejtosztódásban ahhoz, hogy kifejlődjenek az érett petesejtek és hímivarsejtek.
Egyelőre megakadtunk ennél az akadálynál. A következő lépések innentől mérnöki kihívást jelentenek. Ahhoz azonban, hogy sikerüljön továbblépni, talán 10 vagy 20 év is kelleni fog
– emelte ki Clark.
Hajasi az egérkísérlet eredményeiről a londoni Francis Crick Intézet által harmadik alkalommal megszervezett Nemzetközi Humán Génszerkesztési Csúcstalálkozón tartott szakmai előadást. A kutatásról készült tanulmány egyelőre szakértői bírálatra vár, mielőtt megjelenhetne egy nagy presztízzsel bíró folyóiratban.
Forrás: The Guardian, Hazipatika.hu; Fotó: abc.net.au
