Brüsszelt okolják az emberek a drágulásért
Budapest, 2020. március 31.
Rendõrök járõröznek a Bosnyák téri piacon 2020. március 31-én. A koronavírus-járvány miatt kijárási korlátozást vezettek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Ebben a két hétben az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvetõ szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni. Az élelmiszerboltokat, drogériákat, patikákat 9 és 12 óra között kizárólag a 65 év felettiek látogathatják. A rendõrség a közterületeken "megnyugtató, segítõ, empatikus és lojális intézkedésekkel" sarkallja a lakosságot a kijárási korlátozás betartására.
MTI/Balogh Zoltán
A közvélemény mégis a brüsszeli szankciókat okolja a drágulásért a kormány gazdaságpolitikája helyett – derül ki a Népszava cikkéből. A jobboldalisággal nem "vádolható" Publicus Intézetnek a lap megbízásából készített kutatása szerint, míg tavaly decemberben a megkérdezettek 47 százaléka gondolta úgy, hogy Brüsszelé a felelősség a drágulásban, addig idén februárban ez az arány már 63 százalék volt.
Érdekesség még, hogy a gyenge forintra tavaly még a válaszadók 86 százaléka tekintett felelősként, ez mostanra 75 százalékra csökkent, a kormány gazdaságpolitikája tavaly még 74 százalék szerint közrejátszott a drágulásban, ma ez az arány már csak 65 százalék.
Emellett a felmérés szerint növekedett azonban az élelmiszerkereskedőket okolók aránya, a tavalyi 63 százalékról 77-re ugrott fel.
Népszava; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
