Szijjártó Péter: 2025-ben újra magyar Gripenek védik a balti államok légterét
Döntés született arról, hogy Magyarország lojális NATO-szövetségesként immár negyedik alkalommal, 2025-ben ismét részt vesz a balti államok légtérvédelmében - jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a lengyelországi Lódzban.
A tárcavezető a NATO közép- és kelet-európai tagországait tömörítő Bukaresti Kilencek tanácsülésének szünetében hangsúlyozta, hogy Magyarország megbízható NATO-szövetségesként teljesíti a tagsággal járó kötelezettségeit, így például már idén - a vállalt határidő előtt - meg fogja haladni a védelmi kiadások szintje a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát, azt a cél pedig már négy éve megvalósult, hogy a katonai költségvetés legalább 20 százaléka fejlesztésekre forduljon.
Magyarország eddig háromszor vett részt a balti országok légterének védelmében, és a negyedik körről is döntés született. A hazánkban található közép-európai többnemzeti haderőparancsnokság elérte azt a működési szintet, amelynek nyomán hamarosan odalátogat az európai NATO-erők főparancsnoka - tette hozzá.
Magyarország készen áll arra, hogy a világ számos pontján biztosítsa a békés körülmények létrehozását vagy fenntartását, különösen jelentős Magyarország szerepvállalása a Nyugat-Balkánon. A koszovói misszióban betöltött parancsnoki pozíciónk egyértelmű elismerésre tett szert itt a NATO-ban, és készen állunk arra, hogy a jövő évben átvegyük a bosznia-hercegovinai békemisszió vezetését, ahol most is megközelítőleg kétszáz magyar honvéd szolgál"
- közölte. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a hidegháború vége után alig több mint három évtizeddel Közép-Európa ismét rendkívül súlyos biztonsági kockázatokkal néz szembe. Leszögezte, hogy ennek a régiónak mindig is a kulturált kelet-nyugati együttműködés volt az érdeke, a konfliktuson mindig csak rajtavesztett a térség.
A mi nemzeti érdekeinkkel, a nemzetbiztonsági érdekeinkkel teljes mértékben ellentétes az, hogy ha Kelet és Nyugat között konfliktus van. Egy újonnan kialakuló hidegháborún Közép-Európa csak veszíteni tud sajnos"
- fogalmazott. Aláhúzta: "márpedig most úgy tűnik, hogy minden nappal egyre súlyosabb a kockázata az Ukrajnában zajló háború eszkalációjának, minden egyes nappal brutálisabbá válik a háború, minden egyes nappal nagyobb a veszélye annak, hogy a háború eszkalálódik".
Soha korábban nem volt olyan nyílt hivatkozás nukleáris képességekre, mint jelenleg. Soha olyan közel nem volt a veszélye annak, hogy ez a regionális háború globális háborúvá, világháborúvá alakul, mint korábban"
- figyelmeztetett. A miniszter úgy vélekedett, hogy ezért is rendkívül fontos "minél hallhatóbbá tenni a béke hangját", valamint "világossá tenni, hogy emberéleteket csak békével lehet menteni".
Szerencsére globális összehasonlításban a békepártiak többségben vannak, de azt láthatjuk, hogy itt Európában eluralkodott egy olyan háborús hangulat, amelynek nyomán a háborús retorika sokkal hangosabb, sokkal könnyebben hallható, mint a béke hangja"
- mondta.
A 25. órában vagyunk, ha nem tudunk záros határidőn belül olyan helyzetet teremteni, hogy tűzszünet legyen és béketárgyalások induljanak, akkor sajnos azok a biztonsági kockázatok, amelyek jelenleg itt vannak Közép Európában, még súlyosabbá válhatnak"
- összegzett.
(MTI / Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs-PS)
