A Fidesz szerint Európa a háborúba sodródás napjait éli, a KDNP hazánk elleni boszorkányüldözésről beszélt az Országgyűlésben, a Momentum áldemokráciában él
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának tizenkettedik ülését tartják ma a képviselők a parlamentben, ahol most is szó volt az akkumulátorgyárakról, amiről az LMP-nek változatlan a véleménye: szerintük erről az embereknek kell dönteni. Szó volt továbbá a panellakások szigetelésének lehetőségéről és a készpénzhasználatot érintő változásokról is, ugyanis a digitális fejlődés érdekében visszaszorítaná a kormány a készpénz használatát, hiszen a legtöbb visszaélés emiatt van. A Mi Hazánk viszont ezt nem akarja; szerintük alkotmányos joggá kellene tenni a készpénz használatát. A folytatásban pedig a baloldal külföldről érkezett pénzügyi támogatása és a rezsivédelem is terítéken lesz.
Az első felszólaló az LMP részéről Csárdi Antal volt, aki szerint az embereket meg kellene kérdezni az akkumulátorgyárak építéséről. A politikus kifejtette: a kormány teleépíti Magyarországot akkumulátorgyárakkal, és hogy legyen energia a működésükhöz, telerakja az országot gázerőművekkel.
Vagyis orosz gázzal működtetnék a kínai akkumulátorgyárakat, amelyek német autógyáraknak termelnek, de a nyereséget ezek a globális cégek kiviszik majd az országból
– mondta. Kiemelte: cserébe a kormány odaadja a vízkészletet, a termőföldeket és a levegő tisztaságát.
A gyártás során keletkezett hulladékot pedig a gyártó cégnek kell kezelnie, tehát ez Magyarországon fog történni
– közölte. A képviselő szerint az lenne tisztességes, ha megkérdeznék az embereket, akarják-e ezt, de a kormány gyáva ezt megtenni, mert fél a választól.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy ebben a kérdésben is az országról van szó, és az ellenzék mindig az ország ellen cselekeszik.
A nép már válaszolt arra a kérdésre, hogy mit akar: a tavalyi választáson már negyedszer nyert a Fidesz–KDNP, vagyis a nép azzal az állásfoglalással ért egyet, amelyet a kormánypártoktól hall, és elutasítja azt, amit az ellenzéktől hall
– közölte. Elmondta továbbá, hogy az egész világ akkumulátorgyárakat akar, csak a magyar baloldal nem.
Magyarországon csak a legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírások betartásával valósulhat meg beruházás
– jelentette ki. Megjegyezte: az elhasznált akkumulátorokat ott kell kezelni, ahol forgalomba hozták őket.
A lakások energetikai korszerűsítésére több programot is indított a kormány
A Párbeszéd részéről Berki Sándor beszélt arról, hogy miközben az energiafogyasztás nő, a lakások energetikai szempontból korszerűtlenek.
A kormány ígéretet tett a lakóépületek energetikai korszerűsítésére, de nemhogy ezt nem tette meg, még a panelprogramot is elsorvasztotta
– mondta. Hangsúlyozta: szükség lenne a panelépületek korszerűsítésére, és a kormány hiába ígérget, a lakásállomány többsége még mindig korszerűtlen energetikai szempontból.
Ennek megváltoztatására kellene költeni, hogy a panellakásban élők fűtésszámlája csökkenjen, és akkor kevésbé kellene aggódni az energiaválság miatt
– mondta.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára erre közölte: a magyar energiaellátásban a nukleáris energia kiemelt szerepet tölt be, és ha a kormány komolyan venné az ellenzék javaslatait a nukleáris energia visszaszorításáról, Magyarországon energiahiány lenne. Kiemelte: a kormány eddig is több programot indított a lakások energetikai korszerűsítésére, jelentős összegeket fordított erre. Közölte: jelenleg háborús helyzet van, ami az energiahelyzetre is hatással van, az energia ára jelentősen emelkedett.
A kormány a magyar érdekekért küzd az óriási nyomás ellenére ebben a helyzetben is
– jelentette ki.
Legyen alkotmányos jog a készpénz használata
A Mi Hazánk azt szeretné, ha alkotmányos jog lenne a készpénz használata – erről a párt elnöke, Toroczkai László beszélt. A képviselő szerint a készpénz használata sokak számára az elmúlt 30 évben a túlélést szolgálta; így tudtak harcolni például a "sarcoló maffia ellen", amelyik elévült tartozásokat hajt, illetve hajtott be sok esetben. Jelezte: a Mi Hazánk alkotmányos szabadságjognak tartja a készpénz használatát, és ezért harcolni is fognak. Választ várt arra, hogy a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárának a készpénz visszaszorítására vonatkozó kijelentése mögött meghúzódik-e valódi kormányzati stratégia és szándék.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint félreérthették a helyettes államtitkár szavait.
Olyat biztosan nem mondott, hogy azért szeretné a kormány a készpénzhasználatot visszaszorítani, hogy ezzel a végrehajtó maffia tevékenységét segítse
– közölte.
Azt azonban tapasztalni kell, hogy egyes országokban készpénzzel gyakorlatilag már nem is lehet fizetni, csak kártyával vagy mobiltelefonnal. Ezt jelenti a digitális fejlődés
– rögzítette. Kiemelte: valóban cél és szándék a készpénzforgalom visszaszorítása. Kitért arra is, hogy a legtöbb visszaélés készpénzzel történik, hiszen a bankszámlán keresztül történő utalásnak nyoma van, követhető. Ezzel szemben a készpénzben felvett összegek szabadon mozoghatnak a vállalkozások, jogi személyek között. Azt ugyanakkor mindenki maga döntheti el, hogy hogyan szeretne fizetni, hogyan kéri például a nyugdíját; ebben nem szeretnének senkit sem korlátozni – mutatott rá az államtitkár.
Az MSZP már hisz az ársapkában, a Jobbik nagyon nem
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy egy év elején közzétett, a világ országait áttekintő grafikon szerint az élelmiszerárak drágulását tekintve Magyarország a tizedik helyen állt.
Ez egy sokkoló adat volt, és a probléma az, hogy az uniós élelmiszerár-drágulást azóta is sokszorosan meghaladják a hazai adatok
– mutatott rá. Hozzátette: azt látják, hogy az ársapkák rendszere tovább drágítja a magyar élelmiszerek árát. Megjegyezte: a nagy multik elosztórendszerükben 6–7 ezer élelmiszer árát határozzák meg, és ebbe kontroll, lényegi ellenőrzés nélkül "lazán" be tudták építeni a vélt vagy valós veszteségeket. Mivel nem volt ellenőrzés, sokkal többet építettek be, mint amennyit a másik oldalon elveszítettek. Amikor pedig a Gazdasági Versenyhivatal elkezdett vizsgálódni, hirtelen elkezdtek csökkenni bizonyos termékcsoportok árai.
Ki adja vissza a családoknak a hónapokon át indokolatlanul elvett összegeket?
– firtatta. Kitért arra is, hogy a Jobbik már öt éve letette a megoldást az asztalra egy online árfigyelő adatbázis formájában, amivel ezek a folyamatok nyomon követhetők lennének.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: amíg újabb és újabb szankciók lesznek, addig a szankciós infláció is itt lesz és folyamatosan találkoznak vele a boltokban és az árakban. Ebben a helyzetben a kormány arra törekszik, hogy megvédje az embereket és csökkentse azokat a hatásokat, amelyeket ezek a tényezők okoznak. Tisztában vannak azzal, hogy az árak rögzítése önmagában nem elegendő; azt is biztosítani kell, hogy elegendő rögzített árú termék álljon rendelkezésre. Közölte: egyelőre április végéig vannak érvényben az ársapkák, a kormány várhatóan április közepén hoz döntést ezek jövőjéről. A piaci helyzet alapján és az összes piaci szereplő érdekének figyelembe vételével fognak eljárni – jelezte. Az államtitkár abban igazat adott a képviselőnek, hogy a kereskedő cégek egyéb termékeknél olyan árakat képeztek, amellyel kompenzálták veszteségeiket, ezért vannak folyamatban vizsgálatok. Hozzátette: az élelmiszerárak folyamatosan csökkennek és ez a folyamat folytatódni fog, de arra számít, hogy az árak nem fognak lecsökkenni a Covid-járvány előtti szintre.
Az MSZP szerint az energiapolitikát a kormány rontotta el
Tóth Bertalan (MSZP) kijelentette: az energiapolitikát Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya rontotta el; mi vásároljuk a legdrágábban az orosz gázt Európában. Arról beszélt, hogy Magyarországon csődöt és elbocsátásokat, valamint jelentős inflációt eredményezett a "brutális fideszes energiaáremelés". Úgy folytatta: a kormányzati dilettantizmus eredménye, hogy olyan intézmények lehetetlenülnek el, amelyek rászorulóknak biztosítanak lakhatást, de az is, hogy elmaradnak az energetikai hálózatfejlesztések, ami gátja a megújuló energiaforrások terjedésének.
Ha a Fidesz-kormánynak fontos lenne az emberek megélhetése, érdemi lépéseket tenne, hogy csökkenjenek az energiaárak
– fűzte hozzá. A többi közt azt is sérelmezte, hogy az energetikai tárca el akarta titkolni, mi került 75 milliárd forintba a Mátrai Erőmű visszavásárlásában.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy felelt:
óvatosan a kritikával, hiszen Önök már 2010 előtt kezeltek egy válságot, és Önök voltak, akik kiárusították ezt az országot, eladták a teljes energiaipart, kiszolgáltatottá tették hazánkat.
Azt mondta: a háború és az elhibázott szankciók következményét kell elviselnie az országnak. Pedig ha Brüsszel nem kényszerítette volna rá ezeket a tagállamokra, a háború gazdasági hatása lényegesen kisebb lenne. Emlékeztetett, hogy a kormány az átlagfogyasztásig a szankciós infláció előtti energiaárakat tart fenn az emberek számára, hogy megvédje az ország lakosságát és a vállalkozásokat. A kormány az intézményeit sem hagyja cserben, lehetőség van támogatás igénylésére. Azt is felidézte, hogy az MSZP nemrég még meg is dicsérte az ársapka-intézkedést.
A Momentum szerint áldemokrácia van Magyarországon
Bedő Dávid (Momentum) szerint a kormány 2500 napja igyekszik félelmet kelteni az emberekben; azóta van valamilyen válság vagy veszélyhelyzet az országban. Ennek oka szerinte, hogy a kormányzat így könnyebben élhet vissza a hatalmával és még kevésbé ellenőrizhetők a döntések. Kifogásolta, hogy a kabinet most készül meghosszabbítani a veszélyhelyzetet. Úgy folytatta: nem volt elég a kétharmados parlamenti többség vagy az állami intézmények megszállása, nemrég még a költségvetést is rendeletben hirdették ki.
Minek játsszák a demokráciát?
– tette fel a kérdést.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: a rendkívüli jogrend más országokban is bevett gyakorlat, általában rendkívüli helyzetekben van arra szükség.
Lehet, hogy Ön tagadja, de a kormányzásunk alatt folyamatosan rendkívüli válsághelyzetekkel néztünk szembe
– jelentette ki.
Először a migrációval, majd a világjárvánnyal, most a szomszédban dúló háborúval és hatásaival
– sorolta, hozzátéve: nagy szerencse, hogy olyan kormány van ezekben az időkben, amely elsősorban az ország érdekét nézi és nem külföldi elvásároknak próbál megfelelni. Emlékeztetett: a módosított költségvetést megvitatta az Országgyűlés, amelyen azonban a Momentum képviselői nem vettek részt. Abszurdnak nevezte, hogy az a Momentum demonstrál a sajtószabadságért, amely már többször adta jelét: tagjai olyan véleményszabadságot szeretnének, ahol leginkább az övékkel egyező vélemények kapnak teret.
A DK szerint egyre gyengébben teljesít a gazdaság
Varju László (DK) frakcióvezető-helyettes arról beszélt, hogy az MNB szerint idén átlagosan 26 százalékos további élelmiszerdrágulás várható.
A kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt egyre gyengébben teljesít a gazdaság, egyre kevésbé bíznak külföldön a magyar gazdaságban és a forintban, miközben nincs kilátás az uniós pénzek megszerzésére sem
– tette hozzá. A 2008-as árakat az ideiekkel összehasonlító politikus kijelentette, hogy a baloldal alatt még egy világgazdasági válság idején is erősebb volt a magyar gazdaság, és mai szemmel fillérekért lehetett bevásárolni, tankolni, fűteni.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a gazdaságpolitika legfontosabb céljának nevezte az infláció csökkentését. Az ellenzéki képviselőnek válaszolva kijelentette: letagadhatják a háború és a "teljesen benézett" energetikai szankciók hatását, de attól azok még léteznek és egész Európa az infláció rémével küzd.
Mindenki fizeti a szankciós politika árát, ez Magyarország esetében egy 4000 milliárd forintos plusz számlát jelent
– hívta fel a figyelmet.
A kormány nem akarja tétlenül nézni, hogy az ország elszenvedje ennek a "tévutas" brüsszeli politikának a következményeit
– szögezte le. Ezért vezette be az árstopokat, a kamatstopokat, emelte a nyugdíjakat, folytatta a hatósági tűzifaprogramot, és bevezeti az új, kedvezményes vármegyebérletet – emelt ki több intézkedést Dömötör Csaba.
KDNP: Magyarország ellen politikai boszorkányüldözés zajlik
Nacsa Lőrinc (KDNP) frakcióvezető-helyettes arról beszélt: eddig is világos volt, hogy Brüsszel valójában politikai érdekek mentén blokkolja az uniós forrásokhoz való hozzájutást.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke pedig beismerte, hogy nagyon sokat dolgoztak és dolgoznak ma is azon, hogy az EU ne adja oda a Magyarországnak járó forrásokat
– tette hozzá.
A DK elnökének szavai bizonyítják, hogy Magyarország ellen politikai boszorkányüldözés zajlik
– szögezte le.
Politikai zsarolásról van szó, aminek az a célja, hogy meggyengítsék a nemzeti kormányt és rábírják a békepárti álláspontján való változtatásra
– tette hozzá.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta: a tavaly nyár óta tartó tárgyalásokon mindent megtettek azért, hogy hazahozzák a Magyarországnak járó pénzeket. Minden tárgyaláson a legapróbb részletekig elemzik az Európai Bizottság kifogásait és számos törvénymódosítást fogadtak el a megállapodás érdekében – emelte ki.
Azok a kritikák, amelyek számos esetben alaptalanok, először nem a bizottságtól hallhatóak, hanem vagy a Ház falai között hangzanak el, vagy különböző civil szervezetektől érkeznek, majd néhány nap múlva ez lesz az Európai Bizottság hivatalos álláspontja
– közölte Répássy Róbert.
A brüsszeli bizottság kezét "itthon fogják"; magyarok azok, akik a brüsszeli álláspontokat írják
– összegezte mondandóját.
Fidesz: Európa a háborúba sodródás napjait éli
Európa a háborúba sodródás napjait éli
– kezdte felszólalásában Zsigó Róbert (Fidesz), hangsúlyozva, hogy az Európai Parlament még több hadianyagot küldene Ukrajnába, a NATO-ban sokat beszélnek a háborúról, keveset a békéről, ha pedig egyre modernebb és pusztítóbb eszközöket adnak át, "a világháború veszélye nem irodalmi túlzás".
Nem fogunk leállni a béke szorgalmazásával, hiába helyeznek ránk nyomást, hiába támadnak minket emiatt
– fogalmazott a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki fontosnak nevezte annak kinyilvánítását, hogy a NATO nem részese az ukrajnai háborúnak, és mindent megtesz, hogy ne kerüljön közvetlen konfliktusba Oroszországgal.
Magyarország békepárti, és ezzel a globális többséghez tartozik
– hangsúlyozta, megemlítve: "Európában kisebbségben van a véleményünk". Hozzátette: a tartós békét és az elért jólét megőrzését várjuk az Európai Parlamenttől. Megemlítette: a "dollárbaloldal" fegyvert és katonákat küldene a konfliktusba, nem szavazták meg a békepárti határozatot sem, annak ellenére, "hogy a magyar emberek békét akarnak", így ezzel is bizonyították, hogy a dollárokért cserébe hajlandó a magyar emberek többségével szembe menni.
Válaszában Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: a "dollárbaloldal" továbbra is háborúpárti, a kormányoldal pedig – az emberek oldalán állva – békepárti. Kijelentette: a konfliktusban Oroszország az agresszor, és Ukrajna az ok nélkül megtámadott ország, majd azt hangsúlyozta, hogy "életet menteni csak tűzszünettel lehet", ez a békéhez vezető legrövidebb út. Az államtitkár megjegyezte: a kormány nem támogat semmilyen lépést, ami a konfliktus eszkalációjához vezet, ám minden olyan intézkedésben részt veszünk, ami erősíti a NATO és az ország védelmi képességeit. Hozzátette: a kormány azért dolgozik, hogy megvédje Magyarország függetlenségét; ennek részeként védik meg a baloldal által nem támogatott békepárti álláspontjukat.
A békéhez erő kell
– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: Magyarország katonai erejét kell erősíteni, hiszen erős honvédségre, fegyverekre és technikára van szükség, amit nem a háborús övezetbe szállítunk, hanem saját védelmünkre fordítunk.
A parlament ezt követően elfogadta az ülés napirendjét, majd áttért az interpellációk megvitatására.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
