Pesti Srácok

Az Egyesült Államok támogatja az ENSZ erőfeszítéseit a fekete-tengeri gabonaszállítások felújítására

Az Egyesült Államok támogatja az ENSZ erőfeszítéseit a fekete-tengeri gabonaszállítások felújítására

Az ukrajnai háborúról, a szudáni válságról és Afganisztánról tárgyalt az amerikai külügyminiszter és az ENSZ főtitkára csütörtökön – közölte az amerikai külügyminisztérium.

A külügyi tárca közleménye szerint Antony Blinken és António Guterres Washingtonban találkozott, ahol az ukrajnai háborúval kapcsolatban felhívták a figyelmet az ENSZ alapokmányában szereplő elvek garantálására és megőrzésére. Az amerikai külügyminiszter a találkozón elismerését fejezte ki a világszervezet főtitkárának a fekete-tengeri gabonaszállításokról szóló program felújítására és megerősítésére vonatkozó erőfeszítéseiért. Antony Blinken készséget nyilvánított az együttműködésre Guterressel a szudáni válság kezelésében, hogy nyomást gyakoroljanak az ellenségeskedés tartós beszüntetése és a polgári lakosság védelme érdekében, valamint elősegítsék a hozzáférést az ENSZ humanitárius szállítmányaihoz.

Az afganisztáni tálib rezsim legutóbbi, az ENSZ alkalmazásában álló nőket érintő intézkedése kapcsán az amerikai külügyminiszter megerősítette az Egyesült Államok támogatását az inkluzív kormányzás, valamint a nők és lányok jogainak biztosításában – olvasható az amerikai külügyminisztérium találkozóról kiadott közleményében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a héten egyhangúlag elfogadott határozatban ítélte el a tálibok vezette afgán kormány döntését, amely megtiltja a nők számára a munkavállalást az ENSZ Afganisztánban működő szervezeteinél, és egyben arra szólítja fel a kabuli vezetést, hogy vonja vissza az intézkedést.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Hszinhua

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.