Pesti Srácok

Az ENSZ afganisztáni missziója felülvizsgálja működését a női munkavégzést korlátozó tálib döntés miatt

Az ENSZ afganisztáni missziója felülvizsgálja működését a női munkavégzést korlátozó tálib döntés miatt

Az ENSZ afganisztáni missziója kedden bejelentette, hogy felülvizsgálja működését, és arra kérte teljes afgán stábját, hogy május 5-ig ne menjenek be dolgozni, miután a tálib vezetés megtiltotta a nők munkavégzését a nemzetközi szervezetnél.

António Guterres ENSZ-főtitkár a múlt héten elítélte, hogy az afganisztáni tálib vezetés megtiltotta a nőknek, hogy a világszervezetnél dolgozzanak, és a döntés haladéktalan visszavonását követelte a radikális iszlamistáktól. A tilalommal az afganisztáni ENSZ-misszió (UNAMA) szerint a tálib hatóságok választás elé állítják az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy marad és segíti az afgán népet, vagy ragaszkodik kötelezőnek tekintett normáihoz és elveihez. Az ENSZ szerint a tilalom végrehajtása sértené a globális szervezetet alapszabályát. Az ENSZ afganisztáni női munkatársaira vonatkozó korlátozás heves nemzetközi bírálatokat váltott ki. Illetékesek arra figyelmeztettek, hogy a tilalom betartása esetén egyes adományozók visszavonhatják az afganisztáni humanitárius segélyprogram támogatását, és a női dolgozók nélkül nem is tudnák végrehajtani a programokat.

A tálibok hatalomra kerülésük óta számos korlátozást vezettek be a nők munkában, oktatásban és közéletben való részvételére, holott korában hangsúlyozták, hogy tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvényekkel összhangban. Roza Otunbajeva, az UNAMA vezetője április elején közölte, hogy felvették a kapcsolatot a tálibokkal a döntés haladéktalan visszavonása érdekében. Mint akkor hangsúlyozta, a tálibok döntése példátlan a nemzetközi szervezet gyakorlatában, és "támadást jelent a nőkkel, az ENSZ alapvető elveivel és a nemzetközi joggal szemben".

Afganisztánban az ENSZ-nek mintegy 3900 alkalmazottja van, közülük 3300-an afgánok. A szervezet 600 afgán és 200 külföldi nőt foglalkoztat. A tálib vezetés nem kommentálta az ENSZ közleményeit.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.