Pesti Srácok

Nem lehet okuk panaszra – A legkisebb balos portálokhoz is gurult némi dollár

Nem lehet okuk panaszra – A legkisebb balos portálokhoz is gurult némi dollár

Az elmúlt években kis túlzással egy fejlődő ország költségvetését verték bele a külföldi hálózatok a magyarországi balos médiába, aminek Soros György mellett Brüsszel és Washington is a dollármédiumok egyre fontosabb, esetenként szinte kizárólagos fenntartója lett. A dollárok pedig nemcsak a „zászlóshajókhoz”, de a kisebb, kizárólag kampánycélokra létrehozott portálokhoz is gurultak.

A Magyar Nemzet legújabb összeállításában világított rá, hogy van olyan magyarországi dollármédium, amelyet száz százalékban Washingtonból finanszíroznak. A „Szabad Európa” nevet viselő portál elődjével ellentétben inkább baloldali elfogultságú, és a portált amerikai költségvetési pénzekből tartják fenn. Saját bevallásuk szerint függetlenségük egyik garanciája a külföldön működő amerikai médiumokat összefogó ügynökség, a USAGM tevékenységét meghatározó jogszabály; ez alapján, bár a nevükben az „Európa” szó szerepel, valójában amerikai médiaként tekintenek magukra.

– írják. Az USAGM rövidítés feloldása Az Egyesült Államok Globális Médiáért Felelős Ügynöksége. A weboldal valójában egy „kereskedelmi képviselethez” tartozik, amelynek neve: RFE/RL Inc. Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselet. A lap pontos költségvetése nem ismert, a finanszírozás azonban teljes egészében amerikai adófizetői pénzből történik, ugyanis a portálon nincsenek hirdetések. 2019-es sajtóhírek 750 ezer dolláros költségvetési tervekről szóltak a magyarországi médium esetében. A szabadeuropa.hu-t is fenntartó amerikai globális ügynökség költségvetése idén összességében 810 millió dollár, azaz nagyságrendileg 275 milliárd forint.

PestiSracok facebook image

A másik „zászlóshajó” a Direkt36 nevű oldal, amely korábban a Soros-bloggal, egy ideje pedig a Telexszel működik partnerségben. Ez a beszámolóik szerint fizetett együttműködést jelent, azaz közvetett módon is juthat hozzájuk külföldi forrás. A Direkt36 arra példa, amikor egy dollármédium külföldi kötődése a legváltozatosabb formákban, az újságírók képzésétől a kitüntetésükig, ösztöndíjak lehetőségétől a szerkesztőség direkt finanszírozásáig, illetve különböző nemzetközi hálózatokon keresztül, indirekt formákban való támogatásáig egyaránt megnyilvánul.

A következő, „oknyomozó” jellegű portál, amelyben meghatározó a külföldi finanszírozás, az Átlátszó. Ennek kapcsán egy némileg bonyolult pénzcsatornát mutatott be a Tűzfalcsoport. Eszerint 2021-ben az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-nek a legnagyobb intézményi támogatást az Átlátszónet Alapítvány adta 35 millió forint értékben, amely alapítványt a Soros-féle Open Society Institute nagyjából 16 millió forinttal támogatta a tárgyalt évben. Az Átlátszó Alapítvány emellett mintegy 5,5 millió forintot kapott 2020 áprilisától decemberig a „Covid–19 média monitoring & álhír monitoring” című program részeként az OIP/Zinc Network megnevezésű nemzetközi forrástól. A Zinc Network szorosan együttműködik számos nemzetközi NGO-val, magánszektorbeli ügyfelekkel, valamint kormányzati hivatalokkal is, így például az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatalával (USAID), az amerikai külügyminisztériummal és védelmi minisztériummal, a brit belügyminisztériummal és védelmi minisztériummal, az Egyesült Királyság Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatalával.

Egy relatíve új dollármédium a Gulyás Márton neve által fémjelzett Partizán. Gulyás Partizánja is komoly dolláralapú támogatásban részesült az elmúlt években. A YouTube-csatorna a választási országjáró útjához szükséges 98 ezer dollárt a magyar titkosszolgálat egy jelentésében is felbukkanó National Endowment for Democracytól (NED) kapta. Ugyanakkor nem a NED-től származó összeg volt a Partizán egyetlen külföldi finanszírozása, ugyanis a German Marshall Fund (GMF) is pénzelte a csatornát. A GMF meghívásos pályázatán 15 ezer dolláros, továbbá a The Foundation for Democracy and Pluralism meghívásos pályázatán kétszázezer eurós díjazásban részesültek. Nemrég arra is fény derült, hogy Gulyást nem más, mint David Pressman választhatta ki egy tengerentúli ösztöndíjra. A Partizán munkáját a dollárbaloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter az előválasztást követően és a választás után is nyilvánosan megköszönte.

Végül, de nem utolsósorban, a baloldal gyűlöletkeltő propagandaportálja, az EzaLényeg mögött álló Oraculum 2020 Kft. is súlyos százmilliókhoz jutott külföldről. A Korányi-féle Action for Democracy a választás előtti hónapban öt tranzakció keretében több mint 1 milliárd forintot utalt az EzaLényeg kiadójának. Mindemellett pedig egy svájci bejegyzésű alapítvány közel egymilliárdot küldött ugyanezen vállalkozásnak, 2021 szeptembere és 2022 februárja között.

Amint az látható, a kisebb, „ráhordó” jellegű, a nagyobb elérésű portálok és tévécsatornák által idézett, vagy kifejezetten kampánycélokat szolgáló kisebb dollármédiumok is összességükben milliárdos összegeket kaptak az elmúlt években külföldről.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.