Pesti Srácok

Csíksomlyói búcsú – Elindult Erdélybe a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz

Csíksomlyói búcsú – Elindult Erdélybe a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz

Péntek hajnalban elindult a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz a csíksomlyói búcsúra, Erdélybe - tájékoztatta az utazást szervező Kárpáteurópa Utazási Iroda az MTI-t.

A Csíksomlyó expressz a Dunántúlról, Szombathelyről indult a kora hajnali órákban, majd Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom és Tatabánya érintésével érkezett Budapestre, a Keleti pályaudvarra. A Csíksomlyó expressz és a Székely gyors Budapestről Szolnokon, Püspökladányon át egymással összekapcsolva indult Erdély felé. Ott tovább halad a Nagyvárad-Kolozsvár-Dés-Déda-Gyergyószentmiklós-felcsíki, alcsíki falvak útvonalon Székelyföld felé.

A mintegy fél kilométer hosszú különvonat csaknem másfélezer zarándokot visz a csíksomlyói búcsúra. A vonatok a szentmise utáni napon tovább indulnak a történelmi Magyarország ezeréves határára, Gyimesbükkre, ahol a zarándokok egész napos ünnepségen vehetnek részt és átadják a székely-csángó-magyar gyerekek javára a vonaton gyűjtött adományokat. A Székely gyors és a Csíksomlyó expressz közös szerelvényét vontató mozdony díszítésével a Kossuth-díjas székely-magyar íróra, Tamási Áronra emlékeznek a szervezők.

A Kárpáteurópa Utazási Iroda mellett a Misszió Tours utazási iroda is szervezett vonatos zarándoklatokat a csíksomlyói búcsúba. A Boldogasszony zarándokvonat már csütörtökön útnak indult, csaknem 900 utassal. Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.

PestiSracok facebook image

(MTI / Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)