zarándoklat
Böjte Csaba az úzvölgyi katonatemetőkben: "Legyünk szövetségesek az áldott békéért vállalt imahadjáratban"
Nyolc úzvölgyi katonatemetőbe látogatott el Szent Márton napján Böjte Csaba erdélyi ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány több munkatársa, nevelők, nevelt gyermekek és támogatók, barátok egy csoportja, hogy nemzetiségtől függetlenül tegyék tiszteletüket az elesett hősök sírjainál, virágot ültessenek, és imádkozzanak magyarként a nem magyar katonák végső nyughelyén is a békéért. Olyan elhagyatott sírokat is meglátogattak, amelyeken erős nyomot hagyott a feledés. "Szent Márton a Kárpát-medence első védőszentje. Rangjáról lemondó római katona, aki a birodalomba betört frankok közé költözött. Azáltal, hogy nem legyőzni akarta az ellenséget, hanem meggyőzni a szeretet parancsáról, a keresztény Európa apostolává vált" – mondta Böjte Csaba arról, mit gondolt, amikor kitalálta, hogy idén az úzvölgyi katonatemetőkben emlékeznek meg Szent Mártonról. Az atya szerint egyértelmű a siker, amit nemcsak a résztvevők száma mutat, hanem azok a reakciók is, amivel az egyes helyszíneken találkoztak. Jelenés helyett, avagy a szív diadala Međugorjéban
Van egy hely a világon, ahol a hit a mindennapi élet természetes, magától értetődő része. Ahol Isten és a Szűzanya jelenléte annyira élő, hogy szinte tapintani lehet a tűző napon, a 40 fokos rezonáló levegőben, a kövekben, az áhítattól ragyogó és könyörgő arcokon. Međugorje kicsinyke település Bosznia-Hercegovinában, alig néhány kilométerre a horvát határtól, amelynek a nevét 1981 után ismerte meg a világ. Hívek tömegei zarándokolnak azóta ide az év minden napján, hogy találkozzanak az élő Istennel és a Szűzanyával, választ kapjanak legsúlyosabb kérdéseikre, hogy megérintse őket is a Béke Királynője. Soha nem volt még akkora szüksége a világnak egy óvó, intő anyai szívre, mint napjainkban, és talán soha nem áhítottuk még így a békét, mint ma, amikor ártatlan emberek veszítik életüket számlálatlanul és értelmetlenül a közvetlen szomszédságunkban, és nem létező igazságokat latolgatva attól rettegünk, legalább ne égjen holnap az egész világ. Međugorjéban mégis valami megmagyarázhatatlan nyugalom árad minden épületből, minden szegletből. Szent Jakab temploma előtt betölti a teret a halk hozsanna. Az emberek csak jönnek és jönnek, énekelnek. Odabent a templomban egymás után borulnak térdre, pár száz méterre a feltámadt Krisztus térdéről törlik a kicsorduló könnyeket és mosollyal az arcukon indulnak tovább. A hitük az, ami mosollyá változtatja a könnyeket és reménnyé az elveszettséget, békévé a békétlenséget. Stábunk is elindult a csíksomlyói búcsúra - minden, amit érdemes tudni a kegyhelyről
A mai napon kora reggel a PestiSracok.hu stábja is elindult Erdélybe, hogy a holnapi napon részt vegyen a már hungarikumnak számító csíksomlyói búcsún, de pár napot Böjte Csaba atyával is eltöltünk, valamint olyan fiatalokkal, akik Csaba testvér otthonában nevelkedtek. Ahogyan már korábban beszámoltunk, az idei évben háromszázezer zarándokot várnak a szervezők, a Kárpát-medence minden pontjáról. A kegyhely napjainkra nemcsak a magyarság leghíresebb és az egyik legnagyobbá vált ünnepe, hanem a nemzeti összetartozás szimbóluma is lett. Hiszen az a bizonyos híres nyereg lett az a biztos pont az évtizedek alatt, ahol a dunántúliak a palócokkal, a felvidékiek a csángókkal, a vajdaságiak a székelyekkel, az alföldiek a mezőségiekkel együtt köszöntik a Szűzanyát, imádkozva Magyarországért, annak megmaradásáért. Az idei búcsú mottója: „Üdvözlégy, ki szűz lévén templommá lettél!” Ruhát vitt ajándékba Novák Katalin az andocsi Szűzanyának
A Szántód és Kaposvár között lévő település, Andocs messziről integető temploma folyamatosan fogadja a zarándokokat, turistákat, de ifjúsági találkozóknak, közösségi rendezvényeknek is rendszeresen helyet adnak a megszentelt falak, ahol gyakran idézik a piarista paptanár, irodalomtörténész Sík Sándor Az andocsi Máriához című, egy helybeli ferences páter kérésére 1920-ban írt versét: Koldusboton, törött mankón / Jövünk búcsút járni, / Szűzmáriás magyaroknak / Kopott unokái. / Éjfél van a Duna táján. / Magyaroknak éjszakáján / Nincs más, ki virrasszon. / Baráttalan, testvértelen, / Hozzád ver a veszedelem, / Boldogságos Asszony! A mai napon pedig Novák Katalin köztársasági elnök tett látogatást a kegyhelyen, és ruhát is ajándékozott a kegyszobornak.